Napi Hírek, 1934. június/2

1934-06-28 [0325]

Bécs, junius 2a. ,A már jelentett vasúti merény­leteken kivül ujabb merényietekről érkeztek hirek. Igy a nyu^ati-toasut vonalán Vöcklabrucknál és Amstettennél, a céli-vasut vonalán Judenburg­nál, továbbá a tiroli. •< • (vasút vonalán történtek merénv­letek. Komolyabb következményei egyik merényletnek sem volt ak./MTI/ Gu/Vi ftillÜ^StJbL - - ­/rr/ i P á r i s, junius 28. /Havas./ Barthou franáa külügy­minisztsr ma délelőtt visszaérkezett Parisba. A pályadvaron a hivatalos személyeken kivül Görögország,. Románia, Csehország, Jugoszlá­viai és Ausztria képviselői fogadták. /MTI./ Ba/L /rr/ § ? á r i skjunius 28. /Havas./ Barthou Parisba való vissza­ér ezé se előtt a vonaton nyilatkozottéi sági róknak. Kijelentette, hpgy utazásának eredmény eiről semmiféle hivatalos közleményt nem aotak ki, mert Titulescu és Jeftics "barátaim"- mondotta.- velem együtt azon a ve­leménven voltak, hogy a mindkét részről elhangzott hivatalos besze­dek már mamikban is'elegendők voltak a hoz, hogy jelezzek álláspontunk azonosságát éss viszonyunk baráti meghittségét, amely 4 különben a ro­mán és a szerb nép lelkes megnyilatkozásaiban is kifejezésre jutott .. Utazásom rávilágított a kisantant jelentőségére, amely kisantant ma egy­ségesebb és szilárdabb mint valaha. Benessel, Titulescuval és Jeftics­csel való találkozásom bebizonyította , hogy álláspontunk, amely békeakaratunkból és a népszövetséghez való ragaszkodásunk­ból fakad, az egész vonalon fedi egymást. Semminő véleményeltérés nem merült fel közöttünk. A szerződések tiszteletbentartását mindanggyen a tartós béke feltételének és zálogának tekintjük. A revizios politika nemcsak hogy jogtalan és a nének akaratával ellenkezik, hanem súlyos veszélyeket és a háború csiráit hordozza magába-fu Midőn a román par­lament emlékezetes ülésén/ a revízióval szemben foglaltamállást, anélkül, hogy még csak /szilárdan / egy támadóólü szót is ejtettem volna ki, Franciaország hagyományos programját juttattam kif jezésre. Ha nem feleltem volna meg annak a tizenöt beszédnek - mondotta továbbá Barthou -, amelyeket hozzám intéztek, kötelességemet mulasztottam volna el. Kell nogy legyen az embernek egy politikája, amely mellett kitart. Meg kell választani az embernek barátait, akiket támogat, Ez a legiobb biztositéka annak az európai e gyüttmükö^snek, amely " . • ' ' •'- mellett Franciaország nüen kitart. - Azzal az érzéssel érkezem haza - fűzte tovább szavait Barthou -, hogy Franciaország nevében szólottam, Ninca még egy nemzet, amelynek a külföldön ilyen tekintélye lenne. Franciaország heve mindenütt jelkép. - Erdélyben alkalmam volt találkozni a román lélekkel, annak festői és megható megnyilatkozásaiban. A Duna partjain és Belgrádban a 'jugoszláv" lélek nyers büszkeségére találtam rá. A k.-t faj között vannak ugyan különbségek, amelyé"} a más-más eredet magyaráz meg ? de Fran­cia országnoz való odaadó ragaszkodásuk egyforma. Károly román király ugyanúgy szállott hozzám, mint Sándor szerb király. Mindketten népeik ér­zelmeit juttattok kifejezésre előttem, amelyek Bukarestben és Belgrád­ban mindkét parlament üléaé© is meff nyilvánulta ki mindkét, jarlament izzö egységről tett tanúbizonyságot. S mindez Franciaorsz ágnak szólt. En osak Franciaország tolmáosa és tanuja voltam. Oh - kiáltott itt fel Barthou -, ha Franciaroszág felül tudna emelkedni a pártok torzsalkodásain és erőszakoskodásain és teljes egészében ér téke lni. tucná, mily nagy befolyása van külföldön. Ekkor tudna osak igazán jótékony sze­repet játszani a békében a béke érdekében. Sohasem éieztem jobban,mint most, határainkon tul e fe .ejthetétlen napok alatt^mily nagy szükség van az egységre s mi az értéke, mik a köteles égei az egységnek./MTI./ Ba/L l'kt "

Next

/
Oldalképek
Tartalom