Napi Hírek, 1934. június/2
1934-06-26 [0325]
í l í- §ii ° n Fd ,? n S Június 26. /Magyar Távirati Iroda./ Lord Reading, India volt alkiralya es volt angol külügyminiszter, a versaillesi szerződésről tartott rádióelőadásában többek közt a következőket mondotta: A Népszövetség alapokmányának az volt a nagy célja, hogy biztoaitsa a bekét és módot nyújtson a nemzetközi ellentetek elintézésére meg^mielőtt annyira kiélesednének, hogy háborút idézhetnének elő. A párisi angol megbízottak nézete szerint az alaookmánynak az a feladata, hogy a nemzetközi együttműködés szervezete utján segitse elő a béke igazságos fentartását és az angol nemzet felfogása ma is változatlanul ez maradt. Sohasem szabad elfelejteni, hoey az alapokmányba olyan szakaszt vettek fel, amelynek az a célja, hogy hangsúlyozza a szerződéseknek békés eszközökkel és általános megegyezés utján való felülvízsgálási lehetőséget. Bizonyos^körök ma azt fogják mondani, hoey az alapokmány 19. szakasza csak elméleti értékű, mivel a Népszövetség bármely tagja megakadályozhatja annak alkalmazását, de az elv. amelyet ez a szakasz megtestesít, nem kevésbé fontos, mert azt jelenti, hogy a békeszerződés alkotóinak meggyőződése szerint a békemű, amelyet alkottak, olyan természetű volt, hogy remélték, hogy alkalmazkodni fog az emberiség haladásához és a ^körülmények változásához. Végül kijelentette Lord íteading, hogy ha a versaillesi szerződés további felülvizsgálását kívánják, a kezdeményezésnek Németországtól kell kiindulni, mert Németországot érdekli közvetlenül annak módosítása. Ezt azzal érheti el, ha bebizonyítja, hogy a módosítást kizárólag törvényes célok és a békés, barátságos együttműködés eszközeivel Genfben akadja elérni. A Times negyedik vezéroikke a beszéddel foglalkozva kiemeli, hogy a versaillesi szerződés a szenvedélyek, a félelmek és általános fogalomzavar légkörében készült Németország részvétele nélkül. Nem akarták a legyőzötteket előre megfontolt szándékkal a tárgyalásokról kizárni, csupán az volt a terv, hogy a győztesek előzetes értekezleten megszövegezzék a feltételeket, amelyekről azután a négy legyőzött hatalommal kiegészítendő teljes értekezlet tárgyal. Azonban az előzetes szerződés elgondolása lassanként végleges szerződéssé alakult át. amelyet Németországnak a módosítás legosekélyebb lehetősége nélkül kellett elfogadni. Ezért nem^lehet tagadni, hogy igazuk van a nemeteknek és a többi legyőzött országnak,/mert valamennyivel azonos módon bántak el/,midőn azt állítják, hogy a békeszerződések kény szerbékék, nem pedig megegyezésen alapuló békék. A oikk kifejti továbbá, hogj mindeddig nem za$dositották a versaillesi szerződés állandó határozmanyait, mint ahogyan azt az alapokmány 19. szakasza megígérte. Ennek a szakasznak az az alapelve, hogy a békealkotók nézete, szerint a békemünek alkalmazkodnia kell az emberi haladáshoz és a viszonyok^változásához. A 19. szakasznak ez a rendelkezése a háború utáni szerződéseket az összes előző békeszerződésektől megkülönbözteti. Az 1919,-i államférfiak dicséretére válik, hogy már akkor megértették ezt az igazságot, amelyet Mussolini azóta olyan nagy erővel fejezett ki ezzel a mondásával: - Minden szerződés szent, de nem örökéletű ! Ezeknek az államférfiaknak az utódai - fájdalom - nem valósították meg az akkori alapelveket* De Németország sem remélheti követeléseinek megértő meghallgatását mindaddig, amíg a Népszövetségen kivül marad. T °/ T ° " : " ORSZÁGOS IEVÉLTÁR
