Napi Hírek, 1934. június/1
1934-06-03 [0324]
§1 o vas b e r e n y, jumus 3. Nagy lelkesedéssel fogadta a lovasberenyi vá lasz'©kerület tizenkilenc községének többezer polgára .oztranyayszky Sándort, az egységespárt elnökét, aki Kálnoki-Bedő vándor, yitez Kenyeres Jáno*, Farkas Elemér, Letay Ernő, Kozma Jenő országgyűlési képviselők kiséretében érkezett ide, hogy részt vegyen óimon András országgyűlési képviselő beszámolóján. A község határában virágokkal díszített diadalkapu és lovasbandérium várta Sztranyavszky Sándort. A diatialkapunál üdvöz öl téka főispán ós az alispán képviselője és a kerület egységespárt jának elnöke, Lrisztinkovich Kálmán. Amikor a gyűlés meg-ezdooött, sűrűn kezdett esni az eső, de a gazdák kitártában hallgatták.a szónokokat. * Simon András országgyűlési képviselő beszámolójában azokat az eredményeket sorolta fel, amelyeket a Gömbös-kormány gazdasági, külpolitikai^ mezőgazdasági és ipari téren elért. öztranyavszky Sándor.az egységes párt országos elnöke, mondott ezután beszedet. A gazdák minden reménységét próbára tevő szárazság után az Isten áldásaként lehulló eső efaena pillanatban kiegyenlítette a magyar lelkeket, mert megvan most már a remény arra, hogy nemcsak a gazdáknak lesz kenyerük, hanem az ország is eleget tud tenni a külfölddel kötött kivit4 kötelezettségeinek. A Gömbös-kormányt m gelpzc gazdasági helyzet a mosdani szárazságokozta ziláltság képét mutatta. Ennek / következménye volt a lelkek méghasonlottsága. °zk t volt szuteeg az első lenesre, a nemzeti egység megteremtésére, hogy az egység nyomán a lelkekben megszülessen az a harmónia, amely nélkül a kivezető utat nem lehet megtalálni. Ezt követte az egység köve tkez mén veként a második hatalmas lépés , hogy Gönbös Gyula miniszterelnök egyenrangú félként ülhetett le a bennünkt környező államok fejeivel a tanácskozoasztalhoz és ott sikerült olyan szerződéseket kötnie, amelyei, biztosítják a magyar mezőgazdasági termények előnyös külföldi kivitelét. " Itt találtuk meg Magyarország legnagyobb barátját Mussolinit /Lelkes éljenzés/, aki azóta a^legnagyobb rokonszenvvel kissria magyar ügyet a világ minden fóruma előtt. _ Amikor országos körűtján elérkezett Fehérmegyébe, a tradíciókkal átitatott földön kettős kötelességének érzi rámutatni azokra a nehézségekre^ amelyek útjában állanak a nemzeti társadalom egységesséf e kiépítésének. Első e liensége az egység megteremtésének a ielekezei kérdés. El lehet-e képzelni a szebb jövőt, ha az emberek embertársaikkal szemben állanak azért, mert az egyik a katholikus. a másik a protestáns templomban imádja Istentx JÖünos ember az, aki meg na is felekezetek szerint akarja tagolni az orszá: társadalmát. A felekezeti harmónia az, amellyel fel lehet éri te ni a társadalom nemzeti egységét, egy táborbaszáiiasát, egy neve zőre hozását. Krisztus nevéne' emlegetésével ne szitson senki békétlenséget Krisztus hivei között. Ha valahol akadnának ilyen emberek, a társadalom egyedei állják írtját az ilyen törekvéseknek. - A más/ik kérdés, amely a magyart a magyarral szembeállítja, a királykérdés. Itt önként felvetődik az a kérdés, hogv a ma i időben a mai viszonyok között van-e erre szükség. /Felkiáltások: Nincs. Nincs!/ Ma nem meghasonlást, nem bomlást kell belevinni az egység soraiba, hanem egyetértést, amely erőt ad. Gömbös Gyula miniszterelnök a költségvetés tárgyalásakor leszögezte, hogy ebben a kérdésben egyetlen szempont vezethet csak <*s ez a nemzet érdeke. Ezelőtt mind-n magyarnak meg kell hajolnia .Szuppozioiók nem dönthetik el ezt a kérdést, hanem csak tények. Ea a magyar érdek a magyar királyt teszi szükségessé, jöjjön a király, de a .kor na csak annak a ^ejére Kerölhet, akié á magyar jövő. A magyar jövője felépítése a jelenlegi magyar generáció Ítélőképességétől fgügg, amelynek vállán nemcsak a jelen rettenntes terhe, hanem a jövő felelőssége is nyugszik. Bizika n.^nzet fiainak józanságában, államalkotó elhivatottságában, amelyr'l ez a nemzet tanúbizonyságot tett ezer esztendőn ''ereszt ,: d- Lehetetlen, hogy ezt a képességét n^ őrizte volna me<? a nemzet. A körülöttünk élő nemze tok fig? elemmel vannak minden momentumra, amely nálunk jelentkezik, minden megmozdulásunkra és kárörömmel nézne K minden ^ártalmas momentumot. ORszá-ro nh *s?^ LrA » /Vége következik./
