Napi Hírek, 1934. június/1
1934-06-03 [0324]
/Gráf Bethlen István beszédének 11/. folytatása*/ Azt a keveset, arai még rendolkozésé re áll az ordélyi társadalom az utolsó fillérig a magyar kultúra ' javára forditja, do ennél többet ma nem tehet. t A magyar társadalomnak, amely itt él az Alföldön és amely minden vasárnap ünnepet ül, kötelessége arra ügyelni, hogy a határon tul is magyarok éinek és ha van valami jogcimejíz áldoz atkészségarek ez csak az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarságért jogosult. Ha a mai nehéz történelmi és sorsdöntő időkbon erejének teljes megfeszítésével, nen gondoskodik az alföldi prgyarság arról, hogy fajtestveroink kultúrája a határokon tul fenntartható legyen, ez a nemzet nem történelmi nemzet többé, hanem elmerül a körülötte élo virágzó és győztes szomszédos népek között, mert egy.nemzet csak akkor támadhat fel, ha meghozza azokat az áldozatokat, amelyeket a történelmi idők ' ' tőle követelnek. Azt mondják sokan ellenfeleink icözül, litulescu, Benes,és más urak, mint Seton Watson, akivel angliai utam során szembenállottam, hogy nem a revízió kérdése a fontos, hanem a kisebbségi kérdés, hogy oly .kisebbségi jogállapotot kell teremteni, amely eltünteti a határokat, m nem óhajtok ezen a helyen szembe szállani Seton latson személyes támadásaival, amelyeket az utolsó* időben intézett ellenem. Nem pedig azért, w rt a személyeskodés a gyengeség jele és ha érveinkben nincs meg az igazság súlya, ekkor nem lendít azon a személyeskedés. De egyet mégis mondani kivanok. Lehet, hogy igaz, hogy' a kisebbségi kérdés kifejlesztése révén so•}J' EHET J av i* ani Európa mai helyzetén. Kérdem SE ónban miért nem teszik, miért nem kezdik meg. Mert ha megtennék és valóban eltűnnének a határok, ezen az ut^n, akkor ki lesz az a bolond, aki a határok megváltoztatásáért kuzú. De miért nem kezdik meg most, amikor azt látjuk, hogy a revíziós mozgalom folytán t határainkon tul fokozott elnyomás indult meg magyar testvereink állen. ' • Én még azt sem r.ivánom Seton vTatsontó'i. hogy a kisebbségi jogok teljes végrehajtását követelje az ut ódállamoK tói ? csak egyet követelek tőle, és ezzel bebizonyíthatja a maga jóhiszeműséget:legye lehetővé, fogy eljuthasson az erdélyi magyar társadalomhoz az az áldózatkészsóg, amelyet a magyar társadalom minden ©séfre tanúsítani fog. Eljuthasson anélkül, hogy ezzel szemben a román állam megszüntetné még azt a tossék-lássók fizetés*' -kiekesgi test ós hasonló támogatást is, smelyet valótoan csak a látszat kedvéért ad például a magyar papoknak. Ha Seton %tson, Benes ős Titulescu azon a nézeten vannak, hogy a kisebbségi jogok kii ejlesztcso róván alá lehet ásni a revíziós mozgalmat, ha van jóhiszeműség állitásukben , csak azt tegyék meg. hogy ne akadályozzák a csonkaorszf%oan élő magyarság áldozatkészségét, hanem engedjék, hogy támogassuk Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken magyar rajtestvéreinket. Ha még ezt sem teszik meg, akkor ki kell jelentenem, hogy állításukban nincs sem komolyság, sem jóhiszeműség. Valóban mai összejövetelünk ate erdélyi magyarság és székelység összefogását jelenti a csonkaországgal. Az ... I m újonnan létesi tendp $srvozet hivet as£t nagy ékesszólással fejtette ki Kolosváry Bálint, m azt térem tőle es az újonnan alakult központi vezetőségtől, do mindazoktól is, akik itt ülnuk, hogy szétszéledve az országban, tájékoztassák a társegyesületoket, amelyek ma egy szervezetbe tömörültek, és ébresszék fel a magyar társadalmat mai ietargiájöból, mert elérkezett az utolsó óra ahhoz, nogy az erdélyi, felvidéki és délvidéki faj testvéreink magyarságát, magyar emberi voltát megmenthessük. A csonkaország az egyedüli biztosi téka az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság fennmaradásának és minél elszántabb,áldósiatrak&szebb és tevékenyebb lesz itt,a csonka hazában a magyar társadalom, annáiinkáab meg lesz a lehetőség arra, hogy megmentsük elszakított faj testvéreinket arra az időro, amikor Európa alkalmasnak látja a helyzetet ahhoz, hogy revízió alá vegye a Trianonban meghúzott igazságtalan határokat. /Folyt-köv./
