Napi Hírek, 1934. június/1

1934-06-10 [0324]

Le kell tennünk erről a szokásunkról is. Helytelen, hogy a tiszamenti magyar nem eszi a rozskenyeret. A nemzeti termelés érdeke ma azt irná elo, hogy a tiszavidéki jo búzakenyeret vigyük külföldre. Gazdálkodásunk legyen mtenziv. T.ved az, aki azt mondja, nogy befektetés nélkül niiics intenzív gazdálkodás. Nem szabad összetéveszteni a mechanizált gazdálkodást az intenziv gazdálkodással. Elég a bolgár kertész példájára utalni, aki intenziven gazdálkodik két keze mókájával is. Nemzetgazdasági szempO'-tbcl nem is helyes a sok mezőgazdasági ?*ép alkalmazása, ehhez majd akkor f olyamo- junk. ha olcsón tudjuk beszerezni őket és lesz módunkban mit kivinni helyettük. /Helyeslés/ Sok fekdat e;.őtt áll még a magvar - folytatta szavait a miniszterelnök. Nemcsak az éri, mert sok mulasztást teli pótolni, hanem azért is, mert rsndkiviil exponált a magyarság helyzete a Kárpátok medencéjében. A magyarságnak nem adatott mag az az állandó nyugalom, amelylyel más nemzetek dicseked létnek. Mintha Isten kezét látnám abban, hogy ezt az egyébként nagyvérü, rendkívül tehetséges népet, ameiy szeret a maga akarásából a maga utján járni, rákényszeríti most a törté elem mai pillanataiban az egységre. És meggyőződésem, hogy ha nem az/'oldott kéve* lesz az irán^a'.ü jelszó, hanem a szorosra kötött kéve fogja majd íssze harmóniába és egységbe a magyant, s ha egy akarással és szent elhatározástól vezérelve megyünk történlmi utunkon, elérjük azt a célt, $mi :

iem lehet más, mint az erős ós boldog Magyarországi /Viharos taps és éljenzés/. Ahhoz azonban, hogy igy együtt lehessünk, és egy kéveVen, egymás mellett kezdhessünk, a teljes kársadalmi es szociális kiegyensúlyozottság szükséges, a munkának: piedesztálra való emelése, a dolgozó megbecsülése, és a teljesíteti, munkának megfelelő ifálságos jövedelem biztositása minden colgozó magyar számára. Nem az egyesekért kormányozzuk az országot, hanem az összesságárt, mert azak az összesség tuaja megoldani az előttünk álló történelmi feladatokat. Komoly és szent elhatározásom, hogy a szo.iáldemokrata munkásságot is beállítom a magyar kévébe, mert csak'itt van szamára megélhetés és mert az az érzésem, hogy régen elmultak mar azok az idők, amikor a nemzetköziség jelszavával lehetett bérharcot folytatni /Ugy van! Ugy van/ Bérharcot ma egyébként nem is szabad folytatni, mert az meggátolja a termelést. A kormány( nak meg kell akadályoznia azt, hogy á tőke, vagy a munkaaao kiuzsorázhassa a dolgozó munkást, de szembe keli helyezkedni minden sztrájkmozgatómmal^ amely politikai szempontból állítja szembe a társadalmi osztályokat és erosv akosan akar kikényszeríteni olyan igényeket, amiket az"iga.sag jegyében az erre hivatott bíróság is meg tud oldani. /Nagy éljenzés es "helyeslés/. Mindehhez az onoan nyngalom kell, es nem elhamarkodott ^cselekvás. Meglátása az útnak, reneszerb. foglalása a nemzet erőinek és a raaf

yarsag'munkájának. A magyar csak akkor lesz nagyeés erős. ha egységes esz, és bármennyire is féltik telem egyesek az úgynevezett közszabadságok q

t és alkotmányjogokat, álláspontom: a közszabadság és az alkotmányjogok is csak a nemzetért vannak /Viharos éljenzés/ és mert a nemzetért'vannak, megértem a jogászok felfogását is, aki a jobban keresik a célt,az én felfogasom azonban az, hogy a jog is csakeszköz a nemzet szolgálatában. /Criási taps/ Azért jöttem Kecskemétre, hogy tiszteletet adjak a város polgárainak, hogy elkísérjem útjára Zsitvay barátomat, továbbá, hogy mini a Nemzeti Bgység vezére, szemlét tartsak a tábor felett. A tábor megerősödött, tömött sorokba foglalt és érzi, hogy érdemes rendszerben élni, mert csak igy bir erőt felmutatni. Megelégedéssel ha.gyom el tehát a kecskeméti tábort, mert látom: jó vezér kezében van a vezetése, és iok a közkatonák is, - s ez a legfontos abbl /Folyt.köv./ Vó/Vi °**4*„