Napi Hírek, 1934. május/2
1934-05-17 [0323]
. T2 i R f 5 m a, május 17. /Magyar Távirati Iroda/ Máltából jelení 1 „:i+ n ? ,lc * M } z | 1 «a máltai nemzeti part vezére ma nagy beszédet mondott" a máltai angol fasiszták előtt. Felszólította őket, hogy nyilatkozzanak, allas P° ntot foglalnak el Málta nyelvi kérdésében. liatK0Zzan aK, M § R ó m a, május 17. /fagyar Távirati Iroda/ A lapok részletesen közlik a budapesti sajtószemlét a szerb-magyar kereskedelmi tárgyalások félbeszakításáról, jazzel kapcsolatban a Lavoro Fascista Giovanni Engely tollából cikket közöl és abban a következőket irja: A Budapestről érkező hírek/sajnos, nagyon is megvilágítják azt a .(jóakaratot", amelyet a jugoszláv kormány tanúsít a Dunamedence gazdasági újjáépítésének kérdésében. A nevetséges sajtóhadjárat után,amelyben a szerb lapok be akarták bizonyítani, hogy a római tárgyalások áthághatatlan nehézségekbe Ütköztek, Szerbia most a tettek mezejére lép és közvetlenül a római szerződések megkötése után megszakítja a magyar-szerb kereskedelmi tárgyalásokat. Szerbia felelőssége és jóakaratának teljes hiánya a,Dunáin ed enae gazdasági újjáépítésének kérdésében - amelyben most mér, hála a római egyezmény éknek, teljesen egyenrangú Magyarcr szaggal is számolni kell - teljesen nyilvánvaló. Szerbia brutális eljárásának foglalkoztatnia kellene mindazokat a felelős köröket, amelyek szivükön viselik a dunai államok megértésének ügyét. Reméljük, hogy ezen azok a francia körök is gondolkoznak, amelyek Olaszország,Ausztria és Magyarország együttműködését óhajtják a kisantanttal. Talán még a Temps is el fogja ismerni, hogy az együttműködéshez mindegyik fél jóakarata szükséges és na ezek egyike visszautasító magatartást tanúsít, akkor a felelősség nem lehet a töcbi4« A val°ság az, hoey Franciaország felfogása a kisantant-allamok értékéről teljesen téves. Hála azonban Franciaország és Olaszország közeledésének, a kisantantállamok egyik feladata,, amelyet a francia vezérkar és a Quai d'Orsay elsősorban . _ . Szerbiára bízott, ma már teljesen ki küszöböltnek tekinthető. Maradna tehát akisantant másik feladata,hogy megakadályozza a balkáni német terjeszkedést. Minthogy azonban ezt a terjeszkedést Ausztria lakosságának nagyöbű része is meg akarja akadályozni, elegendő ehhez^a három nagyhatalom, sőt a római szerződések óta elvedül Olasza* szág garanciája is, hogy ez a terjeszkedés ne történjék meg. Franciaország beláthatja, hog? a kisantant jelentőssége ezen a terén is nagyon megváltozott. Ha például Csehországiak az lenne az érdeke , hogy Ausztria független és gazdaságilag erős legyen /amit a most folyó osztrák-magyar, osztrák-cseh és magyar-cseh tárgyalások következményeképen el is várunk/- ugyanezt nem lehet elmondani Szerbiáról. . • Végül l . . * J „ * * .itt van az a tény, hogy Szerbia a római szerződések utan közvetlenül megszakította a magyar-szerb kereskedelmi tárgyalásokat. Franciaország tehát tisztán láthat ja,hogy nem számithat a ki santantra":a német terjeszkedéssel szemben. Ugyancsak lehetetlen Olaszország szorosabb együttműködése a kisantanttal Szerbia mostani lépése után. Az ezirányu francia tervek teljes bukásra vannak itelve. Ha Franciaország folytatja ezt a téves eljárást, egyreszt megakadályozza a Dunamedence gazdasági és politikai rendbejövetelet, másreszt éket ver a. francia-oiasZ ( kapcsolatok közé. ' Ezt a francia politikát nem lehet reálisnak nevezni. /,. A francia körök ogy része Magyarország revíziós törekvése miatt aggódik es aggódik amiatt is, mert Kissolini is kijelentette, hogy a béke fenntartása erdekében ezt a revíziót alkalmas időben vágro kell hajtani. Nem látjuk jogosultnak Franciaország aggodalmát, hiszen Franciaország tagja a népszövetségnek és aláirta a négyhatalmi egyezményt is. Félretéve azonban ezt a nehéz problémát, elég ha arra utalunk, hogy franciaorsz ág egyes köreitől, ha nem is méltányosságot, do legalább ige.zságosságtt várnánk. /Folytatása következik/
