Napi Hírek, 1934. május/2
1934-05-30 [0323]
Ch § & e n f, május 3Q./Magyar Távirati írd a/A leszerelési értekezlet főbizottsága ma délután három negyed 4 órakor -.-^-meg nyilvános ülését, Henderson elnökíósóvel. ' fejtUA&J) Henderson elnök felkérte Sir John Simon angol külügyminisztert, hogy tartsa meg beszédét. Az angol külügyminiszter beszédét azzal kezdte, hogy nincs ember, akinek aggodo figyelmet nemcsak a leszerelési értekezlet, hanem az általános nemzetközi politikai helyzet nehézsége le ne kötné. Anglia mindent alk vetett ennek a helyzetnek tisztázására."Sir John Simon ezután röviden utalt arra a tevékenységre, amelyet az angol kormány az:' utübbi féléi alatt kifejtett, elkészítette az angol kormány a január 29.- i emlékiratot és kiegészítette azt az időközben felmerült javaslat©kral Továbbá Eden főpecsétőr látogatást tett Parisban, Berlinben és Rómában. A német kormány hozzájárulását sikerült kieszközölnie az eredeti angol javaslathoz és azonkívül a leszerelés torén számos részleges megegyezést létesített. Sir John Simon ezután szembeái..itotta egymással a francia 1:i a német álláspontot ós kijelentette, hogry véleménye szerint ma a fődolog megegyezés létesítése. Kórdós azonban, hogy lehet-e hidat vjrni ez ellentétes két felfogás között. Nézete szerint a Mac Senkid tervezet/ ha nem is ideálisnak, de az adott körülményük között mégis a legcjlsz.jrüöbnek tekintendő. 1 t az emlékiratot az ét semleges állam emlékirata is támog-tja. Lesújtó lenne, ha an yi erőfeszítés után mégsem sikerülne semmifélj megállapodást létesíteni. Az angol'külügyminiszter ezután köszöinketx mondott N»rman Davis araerikai megbízottnak és Litvinov népbiztosnak, matt - úgymond mindkettőjük indítvány?, értékes elemet szolgáltatott a leszerelés kérdésében. Be feladatunk- mondotta - nem merülhet ki egyszerű optimizmusban, honéra szembe kell néznünk a reálitás*kkal. Az angol kormány felfogása, e toron a kövütköző: / a szükséges, pótlásokkal /folytatás/t következik/ Ba/Ba '"' - - r Berlin, május 30. /NTl/ Pa pen helyettes kancellár a külföldi tudósítók e yesületének lakomáján külpolitikai kérdésekről s főlee^a Saar-kércésrcl nyilatkozott. Papén az imperialista szellem csúcspont jár a k mondotta azt, hogy a világháború után tizenhat évvel egy na gy nemzetet arra akarnak kényszeríteni, szavazással döntsön arról, hogy honf-itársainak egy része melyik hazához akar tartozni. "Fiz a szellem az, amely ellen Nemetország küzd. Az igazi békét csak ugy lehet elérni, ha a világezekről az imperialista módszerekről lemond és az igazság, politikája mellett tesz hitvallást. Meg akartunk e ' • ezni Franciaországgal a szavazás előtt, mert # nem akartuk, hogy e szavazásba küzdelmek szenvedélyei következtében uj feszültségeket idézzem elő a két nagy nemzet között. Hitler kancellár ezt a gondolatot tisztán és világosan hangoztatta. Sohasein mondtunk le és nem fogunk lemondani arról, hogy bebizonyítsuk az egész világ előtt szavazás utján, hogy mennyire német ennek a nyugati német tartománynak a lakossága. Franciaország nem értett meg bennünket és a^paragrafusok mögé sáncolta el magát, holott nemcsak két nemzet jólétéről, hanem a szegény megkínzott "Európa nyugalmáról is van szó. Ez a magatartás előttünk, németekelőtt érthetetlen. Papén ezután azokra a politikai és gazdasági természetű kérdésekre tért át, amelyek francia felfogás szerint vitás kérdések és a saaí-vidéki lakosság jogairól széló francia tétel alapjai. A J"ranciaorszásho való csatlakozás reménye - mondotta Papén - végleg eltűnt, mert a 13§.000 saarvidéki franciára vonatkozó leepnda megsemmisült. A fennálló ^állapot javára való szavazási eredmény reménye oly idesen kormány további fennmaradását jelentené, amely Khox, a mostani elnök nézete szerint kizárólag diktatúra utján kormányozhatna, mint ahogy ez tényleg tizenöt éve történik. ^Az ily módon kormányzott terület gazdasági szempontból kénytelen volnaa két s zomszéd ország valamelyikéhez csatlakozni. Ez' es tben csak Franciaország jöhetne figyelembe mint a saar-vidéki bányák ura és a vámfenségjog birtokosa. Ennek a folyamatnak osak jogfosztás és gazdasági bekebelezés lenne a természetes vége. °*SZÁÍ H a /7á K-Őíci^* /Folyt, köv./
