Napi Hírek, 1934. május/2

1934-05-19 [0323]

§Szekszárd, május 19. Bérén yi János tolnamegyei alsóheDesei lakcs nemrégiben egy este sógorának Slanyinka Istvánnak korcsmájában hangnsan kezdett viselkednig mire kiutasították. A feldühödött ember erre egy akáckarót ragadott, majd lesbeálit és arakor sógora be akarta zárni a korcsmaajtot herényi ugy halántékon ütötte, hogy Slanyinka L.Hkoponyarepedés következtében beállott agyvérzés miatt néhány ora múlva / meghalt. A szekszárdi törvényszék ma vonta felelősségre Berenyit es szándékos emberölés büntette miatt jogerősen 8 esztendei fegyházra itélte./MTI/ Ba/Sz -0- § S z 6 f i a, május 19. /Bolgár Távirati Iroda/ Az uj kormány a nemzetjjez kiáltványt intézett s ebben megmagyarázza a kormányváltózás okait. A kiáltvány megállanitja, hogy a pártkormányrendszer teljesen csődöt mondott a politikai pártok szélsőséges szét tagozódása, a belső viszályok és a személyi veszekedések folytán, üz a helyzet elhintette a zavar csiráit és megfosztotta erkölcsi erejüktől a társadalom tömegeit, meggátolta az állam intézményeinek rendes működését és már-már azzal fenyegetett, hoey az állam ellen fordul. Tekintettől arra, hogy lehetetlenné valt olyan áldandó kormányt létrehozni, amely szembe tud szállni a komoly gazdasági kérdésekkel, feltétlenül szükségessé vált, hogy a partokon kívülálló nemzet: kormány alakuljon. 2z a kormány átalakulás a hadsereg segítségével végbement anélkül, hogy bekövetkezett volna az általános felbomlás i - annak tudatában, hogy feltétlenül véget kell Vetni ennek a veszedelmes helyzetnek es meg kell nyitni az ország felemelkedésének útját., . J &

A kiáltvány kifej*i az uj kormány 2 munkatervének főbb poca, iáit: ' '" ' ' a il ^la Ezek a következők: , . Az állairi gépezet tervszerű megszervezése egyes minisztériumom egybeolvasztása alapján, a: '* • - közigazgatás ,fgf elitesével. Allandé községi közigazgatást teremtenek meg a Kormány által kinevezett polgármesterek utján. A Köztisztviselőket véglegesítik. ,.,

u '^t/. Helyreállítják az állam tekintélyét es hitelét a költségretee egyensulybehozásával és uj jövedelmi források teremtésével. Javítják f hitel feltételeit és azt könnyebben hozzáférhetővé teszik különöse a göldmivesek és a kézmüiparosok számára. /Folyt, köv./ 0

/^>», #i/sz Oh § G e n f. május 19, /Mag-var ^ávirati Irida/ A Nemietek Szövetsége tanácsa ma délatán 4 érakor rövid zárt ülésre ült össze. A rendes ülés fél hat órakor nyilt mec TSssconcellos elnökletével. Miután a meg a világháború alatt lefoglalt"hajók miatt Finnországnak Anglia elleni kárkövetilési ügyének tárgyalását közös egvetértéssel a következő tanácsülésre halasztották, Bolívia és Paraguay vitás ügyének tárgyalására tértek át. Najera a hármas Chaco-bizóttság elnöke, az elnök elhívására előterjesztette javaslatát, amelyet s tanács egyhanailag el is fogadott. A javaslat a következő: l./A tanács elhatározza, hogy 1934 május 3Q*-án rendkívüli ülésre ül össze. Kéri a bizottságot hogy munkáját ez ideig is ^olytassa és te?ye meg mindazokat a rendszabályokat amelyeket az ügy érdekében célszerűnek tart, 2./ Felkéri Bolivia és Paraguay képviselőit, hogy ismételten tegyék megfontolás tárgyává a bizottság javaslatát, amely mindenkénen alkalmas a béke megteremtésére, 3./Kéri a bizottságot, hogy a hadiszerszállitási tilalom ügyében a rendkívüli tanácsülés elé teljesen kidolgozott javaslatot terjesszen. A saarvidéki népszavazás ügyében Aloi si báré olasz kiküldött nagy várakozás közepette bejelentette, hogy a tárgyalások még nemfeieződtek betétért indítványozza, hogy ezt az ügyet a nemzetek szövetsége legkö elebbi rendkivüli ülésére klasszak el. Az elnök ilyen értelemben mondja ki a határozatot, megjegyezve, hogy az e kérdéssel foglalkozó bizottság jogköre ea;ig oz időpontig továbbra.is hatályban marad . Az elnök bejelentette, hogy Kolumbia és Peru között a vitás Let icia-terület kér i.é seben békés megegyezés jött létre. A tanács az örömhírt nagy megelégedéssel v ette tudomásul. Az elnök köszönetet mondott Melle Francénak, a Bio de Janeiaroban székelő Leticia-bizottság elnökéne k, akinek a békeegyezmény létesítésében nagy része volt. A tanács ezután igen hosszura nyúlt oeremoniális aktussal^efejezte az ülést, amelynek^során Aloisi, Barthou, Eden, majd valamennyi kénviselő néhány meleg szot szolt. Végül a,z elnök a nemzetek szövetségét dicsérő beszédével a nemzetek szövetsége^,.. 97. ülésszaka bezái ulV. Ta/Ta/Vi