Napi Hírek, 1934. május/1
1934-05-14 [0322]
§i?árisból jelentik*. Hevesy Pál madridi magyar követ fraocia nyelven tanulmányt irt "A buza mint világprobléma" címen. JL háromszáz oldalas, harminchat melléklettel ellátott könyv most jelené meg Parisban Alcan Pélix kiadásában. Hevesy követ könyvében Külön fejezetekben foglalkozik azokkal az erőfeszítéseknél, amelyakkkl' az egyes országok a buzakérdóst megoldani igyekeztek, majd kimutatja, hogy ezt a kérdést egy ország sem oldhatja mag egymagában és csak valamennyi ország együttműködése vezetnet gazdaságos megoloásra. Legjobban bizonyltja ezt az a körülmeny, hogy az egyes országok búzatermései Ugyanazon a bevetett terülatan évrol-óvra rendkívül változók és előre mag nem állapíthatok, holott a világ búzatermése agyanazon a bevetett területen évről-évre jóformán egyéni''. A szerző ezt a rónai mezőgazdasági intézetben kidolgozott adatokkal bizoyitja. Hevesy könyvében javasolja, nogy minden államban nem-eti ' buzahivatalt állitask fel, Londonban pe^ig nemzetközi buzahivatalt létssitsenek. A világjspiaci árajfc egy évvsl az aratás előtt meg kellene/ állapi tani oly múdon, nogy ne legyen túlságosan magas a legnagyobb, buzaoeviteli állam, Anglia, számara - amely naponta 17CC vaggon búzát hoz be - de ne legyen túlságosan alacsony az exportáló angol dorainiumok, Kanada és Ausztrália számára. A francia statisztikai hivatal egyik tagja Hevesy követ . kérésére kiszámította, hogy a világ összes, búzatermelői 1930-ban mintegy 12 milliárd aranyfrai.kot kaptak termésükért, a világ kenyérfogyasztói pedig ugyanabban az évben kereken 66 milliárd aranyfrankot aotak ki kenyérre, A szerző részletesen foglalkozik annak megállapításával, mire fordították az 54 milliárd aranyfrankot kitevő különbözetet. Szerinte a termelőknek sokkal agyóbb összeget kellene kapniok az emiitett 12 milliárdnál, anélkül, hogy a kanyarjára emelkednék. Araunkához mellékelt táblázatban,. ... a amely több évre visszamenőleg, az egyes országok belső búzaárait és ugyané* idő alatti kenyérárait tünteti fel, a szerző Ifimutatja, begy 1^30-ban amikor a buza mázsájának világpiaci átlagos ára 20 aranyfrank volt, a kenyér ára úgyszólván sehol sem volt magasabb a mainál, amikor a buza világpiaci ára csak 6-7 aranyfrank. ""A szerző kavaslata szerint megszűnnék minden állami tá- \ mogatás mind a buza termelése, mind annak kivitele terén, mert hiszen \ ez a támogatás feleslegessé válnék. Ezáltal az egyes államok költségvetései nagy tehertételtől szabadulnálak meg."A szerző kimutatja, hogy tulajdonképen sohasincs rossz világtermés, de nagy veszedelmei jelentene, ha egyes országokban a rossz termés következtében felmenne a buza ara, mert annak az lenre a következménye, hogy a következő évben több búzát vetnének és jó termés esetén még a mainál is mélyebbre süllyednének a búzaárak. A szerző mind a belső, mind a nemzetközi búzaár felemelését javasolja és ismerteti azokat a módokat, amelyekkel meg lehet akar dályozni a búzaár emelkedése ellenére a bevetett területek növekedését vagy el lehet érni azok csökkentését.Sz minden állami kényszer nélkül történ ék a szerző elgondolása szerint olyképen, hogy a gazda maga választhatna >$ kötött vagy szabad gazdálkodás .mellett. ' .. .»» További javaslata a szerzőnek, hogy minden állam biztonsági b /-atartalékot,létesítsen, amaly tartalék otvennapi fogyasztásnak felelne meg. Ez egyik .ódja lenne annak, hogy a világ ma eladhatatlan buzafeiaslegeif, amelyek annyira lenyomják a búzaárakat, eltünjanak a a piacokról. Kimutatja a szerző, hogy mél lejjebb esik a buza ára, annál kevesebb a^ber jut kenyérhez, mert a mezőgazdasági lakosság vasár ÍJ-erejének csökkenése következtében az iparban , • < és keraskadalemben pangás áll bo és növekszik a munkanélküliség. Kiszámította a szerző, hogy a világ az utóbbi tiz év alatt átlag csak 2 százalékkal több buzáTtermelt, mint amennyit elfogyasztott. Hevosy követ szerint a buza világproblémáját minden más kérdéstől függetlenül lehat bs kell magoldani, mert az a megoldás vala1 mennyi ország gazdasági helyzetének lényeges javulását hozna magával. /Folyt.köv./ Kö/Vi ORü zAo 0c
