Napi Hírek, 1934. április/2

1934-04-17 [0321]

Ennélfogva, bár t természetesen nagyon óvatos kézzel foglalkoznom lehet azok­nak a me gszTitás oknak esetleges lassú c s ökken tós ével, ame Iveket szo ciális szempontból a mult év folyamán tenni kénytelenek voltunk. Gyökeres intéz­kedéseket nem ígérhetek, mert nem tehetem meg, hogy a nagyon nehezen elért pénzügyi egyensúlyt veszélybe hozzam, Az öregségi Diztositássál kapcsiato­san változatlanul azon az^állásponton vagyok, hogy ezt a biztosítási agat megszüntetni nem lehet, sőt felfüggeszteni sem v olna t anáoso s . A miniszter ezután a vita. során felvetett kérdések!® vála­szolt. Az úgynevezett racionalizálás tekintetében - mondotta ­amelynek vezetésével a kormány engem bizott meg, azt a szemrehányást tet­ték, hoqr ebben az évben alig történt valami az előzetesen kilátásba he­lyjfcett törvényhozási^ intózkédesekből. El kell ismernem, ho gy e törvényhoé zási int ézke dé se k előkészülete nem haladhatott olyan ütemben, mint szeret­tem volna, de ez nem jelenti azt, mintha elejtették volna, másfelől az igaz­gatási uton megvalósítandó radionalizálási intéz tedések alapos részletekbe menő munkája is állandóan folyik. A belső ügyvitel racionalizálása tekin­tetében nagyon sok történt, aminek üdvös hatásai már érezhetők. Termázete­sen még soSnak kell történnie. A legközelebbi jövőben egyenesen meglepő adatokkal fogok szolgálni a törvényhozásnak ás a nyilvánosságnak abban a tekintetben, hogy kis eszközökkel milyen nagy eredményeket lehet elámi az ügymenetnek, a belső ügyvitelnek alapos feldolgozása utján. Ami a dolog törvényhozási részét illeti, itt is nagyon megfontoltan ós rendszeresen kell előrehaladni. A másodfokú közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslat^ elő van készítve, minthogy azonban összefügg a pénzügyi igazgatás kérdésé­vel, a kettőnek feltétlenül együtt kell haladnia. Hiszem, hogy rövidesen abba a helyzetbe jut ez a két kérdés, hogy mird a kettő a törvényhozás elé kerülhet, . . A gyámügyi törvényjavaslat szintén készen áll. Álláspontom változatlanul az, hogy a gyá mügyi szolgálatot államosítani kell. /Helyes­lés/ A törvénynek e gyu tta 1" magába n kell foglalnia az egész gye rmeivádelmi szervezetünkre vonatkozó törvényes jogszabályokat is. A kérdés^olyan álla­potban van, hogy alkalomadtán •: hamarosan törvényhozás elé tudom hoz­ni. Ha első fokon nem is, de másodfokon birói elintézés alá kerülnek az ügyek, mert ez szoros, összefüggésben van az alsófoku közigazgatási bírás­kodással. /Helyeslés/ Természetes, hogy a közigazgatás racionalizálása nem állhat m>g itt. Közigazgatási szervezetünket átkeli dolgoznunk. Az előkészületek folynak. Vezér lő s zemrontom, hogy önkormányzati szervezeteink épségbentar­tásával kell a segitésne k megtörtánnio. Az a meggyőződésem ugyanis, hogv az önkormányzatok az egész magyar nemzeti életnek olyan integráns tényezői, hogy az ezeréves fejlődéstmellőznünk nem szabad, /ügy van! Ugy van!/ A választójogi reform kérdésével igenis foglalkozunk és azt előkészítjük. A kormány már kellőleg, leszögezte azokat a fő alapelvekét, amelyeket a választójogi reform tekintetében követni kivan. A kormány ál­láspontja, hogy ezen a téren is az ezer év óta kitaposott vágányok között akar haladni, anK Iveket a magyar alkotmány szab meg. Legyünk tisztában az­zal, hogv idegenből behozott dolgokkal nálunk operálni nem lehet és ne m # szabad. Meg kell maradnunk az eddigi alkotmányos uton, mér csak azért is, mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy akár egyik, akár másik irányban kétes értékű kísérletekbe bocsátkozhassunk. Azok a nagy államok, amelyek­ről szó volt, megengedhettek maguknak, hogy forradalmak és parancsuraimak utján kísérletezzenek, nekünk azonban az a feladatunk, hogy a nehéz viszonyoí. között a nyugodt evolúció vonalán haladjunk előre . Bo/Vá ORSZÁGOSLEV$iráfcvt. köv./ K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom