Napi Hírek, 1934. április/1

1934-04-14 [0320]

§ A Magyar Távirati Iroda Jelenti* A Budapesti Közlöny április 16.-i vasárnapi száma a következő legfelsőbb elhatározást közli: A m.kir. Miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésire a? országgyűlés felsőházáról szóló 1926.évi XXII. í

;

a. 23, ;

£-a alapján vitéz levéldi Kozma Miklós miniszteri tanácsosé. ,a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatóját, a felsőház tag-iává élethossziglan kinevezem. Kelt Budapesten 1934 április 11. napján. Horthy s.k. vitéz Gömbös Gyula s.k. * Vitéz leveldi Kozma Miklós 1884. szeptember 5.-én született Nagyváradon. Fia 1-veldi Kozma Ferenc nyugalmazott tábornoknak, aki Bárd Miklós költői névvel régeta előkelő helyet foglal el a magyar irodalomban. A Ludovika AJa démián 1904-ben avatták hu szárhad naggyá. Katonai szolgálata mellett 1911-ben letette a középiskolai érettségit, majd a Pázmányj?ó

+

er tudományegyetemen a jogi alapvizsgákat is. A világháborúban negyvennégyhonapon át teljesített harctéri szolgálatot az orosz es az olasz fronton, ele inte mint századparanesnok, ma jd mint a 16. hadtestparancsnokság kombinált lovas portyázó osztályának parancsnoka, végül mint ezredsegédtiszt. A zalesozykii csatában egy ároknyárstól lábán megsebesült, s három hónapig vérmérgezésbenf e küdt. Eáromizben tünt ették"ki a katonai Signum Laudis-szal. Tulajdonosa a III. osztályú katonai érdemkeresztnek, a II. osztályú német vaskeresztnek és a III. osztályú vaskorona rendnek. A forradalom kitörésekor a honvé de Imi "minisztériumba osztották be szolgálattételre, ellenforradalmi tevékenysége miatt azonban 19Í9. januárjában letartóztatták s távoznia kellett helyéről. A kommün alatt főleg a Dunántúlon rejtőzködött, majd Pécsre, onnan Szegedre ment, ahol a nemzeti ha; seregben a védelmi és propaganda oszt álv vezetését vette át ,A fővezérség§el Siófokra, majd Budapestre került s F.orthy Miklós,amikor kormányzóvá választották meg, őt mint katonapolitikai referenst magával vitte a katonai irodába. Itt teljesített szolgálatot 1920. augusztus Y.-éig. Ekkor átvette a Magyar Távirati Iroda vezetését. Még ebben az évben szolgála tonkivüli őrnaggyá nevezték ki. Ebben az időben kezdődött közéleti szereplése. Fáradhatatlan munkássá ggal fogott hozzá a magyar hírszolgálat megszervezéséhez, azt ugy külföldi, mint belföldi vonatkozásba n t el jese n mod ern alapokra fektette s i Magyar Távirati Irodát néhány év alatt külföldön is elismert

? kitüno hírszolgálati intézménnyé fejlesztette. Megalakította a Magyar Filmirodát s a Magyar Hirdető Irodát , amelyek szintén a Magyar Távirati Iroda, Rt. érdekkörébe tartoznak. Vállalata érdekkörébe vonta* és újjászervezte a Magyar Országos Tudósítót, amely a rendőri és törvényszéki híranyagot szolgáltatja a sajtónak, valamint a három évtized óta fennálló Telefon Hírmondót, amely 1925. derekán megkapta az államtól a posta kincs tárral együtt a rádió-konaassziót. Ekkor alakult meg a Magyar Telefon Ili mondó és Rádió Rt. 1930-ban a vezetése alatt álló vállalatok érdekkörébe vonta a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankot is. Az elmúlt évek alatt részben hivatalos, részben magánutak során beutazta egész Európát. 0 volt az, aki annak idején elsőnek hívta fel gróf Bethlen István akkori miniszterelnök figyelmét a frankügyre s annak egyik korona tanuja volt, A magyar irodalomba, n is sikerrel állta meg. helyét "Egy csapattiszt naplója" oimü munkája, amely németül "Maokensens unganscBo húsárén" cimmel jelent meg, valamint "Összeomlás" cimü könyve általános elismerést keltett. Közéleti munkásságáért többizben részesült kitüntetésben. A kormányzó a miniszteri tanácsosi dm t adományozta neki és szolgálato^kivüli alezredessé nevezte ki. Tulajdonosa a II.osztályú Magyar A-rdomk)resztnek, a Borona d>Italia olasz,A,a norvég Szent Olaf érdemrend középkeresztjének. Amikor a Magyar Távirati Iroda 1931-ben ötvenéves fonnállásan-k jubileumát ünnepe lte. kormányzói dicsérő elismerésben részesült. A Nemzetközi Filmoktatásügyi Intézet tanácstagja és a magyar csoper t elnöke, 10/L ———————————— ORSZÁGOS LEVÉLTXtt