Napi Hírek, 1934. április/1
1934-04-13 [0320]
A másik probléma egy korszerű szempontnak, a racionalizálás szempont iának következmény eJ hogy azt az észszerű igazgatási rendszert és hálózatot' épitsük ki, amelynek keretében legjobüan oldhatók meg a nemzetnevelésnek ezek a feladatai. Miután ezt előrebocsátani bátor voltam, az előadó ur előadnianyara csupán annyi megjegyzést teszek, hogy tökéletes volt mint előadói jelertés es hálásan koszönöm, hogy ezzel felmentett engem az alól, hogy a költségvetés részleteit itt részletesebben ismertessem* Szóvátették itt a külföldi Coílegiumok látszólagos elhanyagolásának ügyét. A külföldi Coílegiumok a mai szerény keretek között, az állami költségvetésben biztosított szerény eszközökkel, másrészt a rendelkezésre álló alapítványok kamataiból és külföldi pénzekből is eredményesen működnek. A' jelen pillanatban 94 fiatalember van külföldön ' és 56 élvez tudományos kutatásokra belföldi ösztöndijat, jobbára olyanok, akik előzőleg már külföldi kiküldetésben'voltak és ennek rolyományaképen valamely tudományos munkálaton dolgoznak. Százötven fiatalemberre K évente külföldre Való kiküldetése és tudományos kutatásokban való-támogatása igen szép és igen nagy szám. Tiz esztendő alatt ez 1500 fiatalembert jelentm / akik külföldön jártak és tanultak. A fiatalságnak külföldi taníttatása jfa/L az én szememben épen olyan fontos,mint azoknak az igen t.képviselőtársaimK szemében, akik ezt szóvá tették, ezt a kérdést tehát a legnagyobb gonddal ápolom. Megjegyzem azonban^ hogy a látókör szélesítése, a tudomáryos ismertek bővítése szerényebb pénzügyi eszközökkel is megoldható. M , /Folytatása következik/ Bl/Sz M § B ó in a, április lo./Magyar Távirati Iroda/ Az olasz király lluszka Istvánnak, a kvirináli .-.agyar követség sajtóattasójárak az olasz korona-rend lovagkeresztjét adományozta. Tó/Vi - ~ M § H o•••>. a, április 13./Magyar Távirati Iroda/ Az olasz konmány holr.ap délelőtt minisztertanácsot tart. Tó/vi M § 3 o m a, április 13./Ma?yar Távirati Iroda/ A mess inai Gazfcetta hosszabb cikkben foglalkozik a jugoszláviai magyar kisebbség helyzetével. Megállapítja, hogy Jugoszláviában mintegy hatszázezer magyar él és hoz?, ász ámítva ehhez a németeket is, ezen a vicéken ,az ötszázezer szerbbel szemben hétszázezer a más nemzetiségűek szama. Természetes, ho<*v ezen a területen meg akarják változtatni a néprajzi viszonyokat. , Az^első eszköz erre az agrárreform volt, amelynek következménye áraoasoK. termé>etlen földek ás nyomor lett. A másik eszközi . a magyar nyelv ellen. A vasút rendeletet adott ki, hogy nem szerb nye;venkert yasipi jegyet egyáltalában nem szabad kiadni. Itt van azután az iskolák kérdése. 1 békeszerződés szerint a magyar nyelvoktatás teljesen szabad. Ezzel szeriben a ma'ryar iskolákat :negszuntattek, javaikat elkobozták, a magyar tanító, at megtizedelték és aki tfa^ ar országon akarja végezni az dgyete.'et. iien kap útlevelet. A '.agyar színhazakat eoíartak es a magyar társulatokat kitiltották. ~]A^tt A La Tribun a is közli ezeket az a.iatoKat, majd negaUapitja, fvogy Jugoszláviában, ebben a politikai, néprajzi ós gazdasági 11 egysá^bejr' vágóban nagyon szép mozaikot alkotnak a nemzet ségek, amelyeket elszakítottak eredeti hazájuktól. Ismerjük ezeknek a kisebbségeinek helyzetét, különösen a magyarokét. Le a népszövetség? - kérdeznetne valaki. Nem törődik a népszövetség a jugoszláviai kisebbségek sorsúval? ; . ..... Igaz, majdnem elfelejtettük: G-eofben csakugyan va l valami nemzetek szövetségének nevezett intézmény. (To/Yi)
