Napi Hírek, 1934. április/1
1934-04-03 [0320]
A § P ár í s , április 3. /Magyar Távirati Iroda/ Perreux, a Paris Soir tudósi tó ja Prágában beszélgetést folytatott Benessel. - Miért akarják - mondotta Benesr - hogy elégedetlen logyek a romai egyezményekkel. Hiszen tudják, hogy a kisantant nem igyekezett elgáncsolni az egyezmények megkötését. A jövőben sem fogunk azok ellen harcolni. Olasz részről hangoztatták, hogy az egyezmények mm irányulnak akisantant ellen, hanem elő akarják készíteni a talajt a kisantant es a többi érdekelt hatalom közötti megegyezésre. Miért ne fogadnók tehát megelégedéssel a r^mai jegyzőkönyveket? Meglehet, hogy a dunai kérdés olasz megoldásával állunk szemben, de ez a megoldás a stresai egyezmény és a mult év szeptemberi omlékirat alapján áll. amelynek alapvonalaivá 1 teljesen egyetértünk. Természetes, hogy a vámuniókra irányuló kísérletek, avagy az egyes államoknak juttatott egyoldalú gazdasági kedvezmények bennünket ppen ugy a március 17 .-i egvezmények ellen fordítanának, akar csak Franci ao rszágofés Németországot. - Hajlandó-e tenát ön az együttműködésre - kérdezte a tudósító. - Kétségtelenül - felelte Ben es - de előbb meg kell várnunk, hogy a római jegyzőkönyveket a gyakorlatban gazdasági téren hoíjyan alkalmazzák és a létrejött gazdasági megegyezések milyen politikai következményekkel fognak járni. Mindaddig fenntartom végleges íteletemet. - Vájjon - kérdezte Perreúx - Mussolini tervének a revízióra vonatkozó részei nem csökkentik-e a dunai megegyezés lehetőségét? - Ugy látszik - válaszolta óvatosan Benes - hogy a beszéd eg^es részei csakugyan cs ökkent ik a megegyezés kilátásait. De mind éneke lőtt > tüchunk kellene, hogy Mussolini pontosan mit mondott. 2n ugy télem, hogy bizonyára félreértésről van szó. Ha Olaszország csakugyan azon fáradozik, hogy 8 kicsiny dunai államok között az érvényben levő szerződések alapján és Franciaország, valamint Németország hozzájárulásával meoegvezést hozzon létre, ezzel nagy szolgálatot tesz az európai béke "'gyénelu «ta javasolt - lon%ttaTtdlsitó. l9SZ 3Z2a1 ' aBel * ,t ° n Wu ÍdS , ,, , ~ Kétségtelenül, de most csupán az a fontos, hogy Ausztria-®] es Magyarországgal megegyezzünk. Teljesen mindegy, hogy ezt a mese evezést hogyan kereszteljük el. Mindenekelőtt nyugalmat kel 1 lét re hoz ni a Dura medencében, hogy az egyes államok békésen hozzáalkalmazkodjanak az u i helvzethez A Bunayidei rendezése csak abból a ,tételből indulhat ki, hogy az összes c\i-* na<L államok^politikai szempontból érettek, *felnőttek" és egyetlen nagvhatalom gyámságára sincsenek rászorulva. A nagyhatalmaknak nem s zabád valamelv dunai államot a tbbbi dunai állam ellen kihasználni. Epén ezért olvan egv/zmenyre van szükség, amelyhez val mennyi dunai állam, tovább á Paris, Berlin es Roma is csatlakoznék. Ebben rejlik a megoldás nehézsége . - Vajíon ezt a nehézséget sikerül-e valaha is elhárítani? -Az Anschluss t maris sikerült elhárítani - válaszolta Benes - a ez magában ve ve is nagy siker. Reméljük a legjobbat. Bizonyos, hogy még sok vita fog lezajlani, de végül is az észszerű es logikus me golcáshoz kell eljutnunk. A magam részéről mindenesetre készen állok arra, hogy együtt működjem Olaszországgal. Németországgal, Ausztriával, Magyarországai és minBa?Vá ' felteve » ho ey az együttműködéshez Franciaország is hozzájárul.
