Napi Hírek, 1934. április/1

1934-04-08 [0320]

§J?estszen. erzsébet, április 8. A pestszenterzsébeti Sport-kávéházban vasárna p hajnalban egy nagy társaság megtámadta Pelgrund István kávést, aki revolveréveLakarta elriasztani támadóit. A fegyver elsült és megsebesítette Paláik Jánost, az egyik vendéget, akit a m mentők kórházba szállítottak. A rendiség a nyomozási me gindit ott a. /MTI/ Vá/Vá — §Tahitótfalu, április 8. Tahitótfalu közelében egy harminc év körüli nő holttestét fogták ki a Dunából. A szegényesen öltözött nőnél semmiféle igazolóiratot nem találtak. Orvosi vélemény szerint két honapja iehetett már a Dunában. Vizsgálat folyik a Duna ismeretlen halottja kittének megállapítás ár?. /MTI/ Vá/Vá }Pé o a f április 8. A Baranya vármegye i Gazdasági Egyesület közgyűlési kérőiébeu Fischer Béla alispán olnókrésévél ma délelőtt nagyszabású buzaórtekezlet volt a megyeháza közgyűlési termében. Az értekezleten megjelent Barcza Ernő földmivelésügyi államtitkár, gróf Szapáry Lajos főispán, Nendtwioh Andor polgárimster, horoog Montenuovo Nándor és Mandy Samu nagybirtokos, felsőházi tag, továbbá Bar a ny vár megye egész központi tisztikara és főszolgabirái, valamint többszáz nagy- és kisgazda. Fischer Béla alispán üdvözölte Barcza államtitkárt és a megjelenteket s rámutatott arra, hogy a magvar buza világhírének helyreállításáért folytatott hősies küzdelemben Bárány avar megye mily, nagy mértékben vette ki részét. Meleg köszönetet mondott Manninger Adolf jószágigazgatónak a bánkuti 1201 buza baranyamegyei elterjeszt séert és Gullner Elemér gazdasági főfelügyelőnok, akik munkájukkal és lelkesedésükké 1 öt óv alatt elérték, hogy a várm egye búzatermő terűiétének 42 százaléka a kitűnő bánkuti 120l-es búzával van bevetve. A^megnyitó után Barcza Ernő államtitkár tartotta meg gazdaságpolitikai előadását. Bevezetőben nagv elismeréssel szólt Bar anya vármegye történelmi levegőjéről és patinás kultúrájából folyó Önzetlen áldozatkészségéről. Ennek, valamint a megye három kiváló fiának, Manninger Adolfnak, Eischer Bélának és Gullner Elemérnek köszönhető, hoey ma már úgyszólván ege sz ^aranya vármegyében egységesen a Bánkuti 1201-es búzát termelik. Törtére Imi visszapillantást vetve a ma var búzatermelésre, megállapította, hogy a mult század közepéig a Dunántúl volt az országban a buza fő termelő helye, ma. jd a buza-nemesítés történetét ismertette. A nemesit és 1900-ban kezdődött rendszer- sen. A világháború, a forradalmak és a kötött gazdálkodás megállították a buzaneme sít ás munkáját, a háború után pedig az európai államok önellátásra való törekvése és a tengerentúli buza versenye miatt annyira megnehezült a magyar buza értékesítési lehetősége,, hogy a gazdáknak « búzába^votett hite megrendült és már komoly szakkörök foglalkoztak a szemtermelés csökken tés év él és.a kereskedelmi es ipari növények fokozottabb termelésének gondolatával. Ámde a kereskedelmi és ipari növények kivitele a külföldi dumping révén még nehezebb mint a búzáé. Ezért a földmivelésügyi kormánynak minden erejével a buza minőségének nemesit és érc kellett törekednie. Ezt a nagy munkát az o oélra felállított Növánynemesitő Intézet, Gabona- és Liszkisárleti Állomás felállításával és úgynevezett szaporító gaz daságok létesítésével végezte ol. 1931 őszén már sikerült megteremteni négy kiváló fajta, nemesitett magyar búzát } ama lyek közül a legkiválóbb, a Baross László által kitermelt 1201-os bánkuti buza a tavalyi/mezőgazdasági világkiállításon a világ első búzájának bizonyult, /kana dai / mert míg a világhírű Manitoba 1 sikértartalma 32.8 százalék, e bánkutió 47 százalék, a Manitoba 1 átlagos fajsúlya 83T84 kg, a bánkutié pedig * . 85-86 kg volt. Az államtitkár előadása után Manninger Adolf gazdasági főtat^nácsos arról tartott előadást, hogy jó előveteményezéssel és a talaj nyári nedvességének megérzésével hogyan lehet a magyar gazdának olcsón jobban termeli ie. A na gy tetszéssel fogadott előadás után lischer Béla alispán a tanulságos buzaértekezletet délután e~y órakor berekesztette. /MTI/ Ta/Vá " —