Napi Hírek, 1934. március/2

1934-03-21 [0319]

§Debrecen , március 21. Az egyik budapesti napilapban a valóságnak meg nem felelő tudósítás jelent meg, de Sorgo Miksa debreceni tüzérszázaáos feleségének. Nagy Judit na k haláláról* De Ser fio Miksánó, aki vitéz Nagy Pál altábornagy debreoeni és hajduvármegyei tiszteletbeli vitézi székkapitány leánya, verm^rgezés követ kez tében meghal t. Az egyí k budapesti lap ugy állította be a halálesetet, mintha de Sorgo Miksánén tiltott műtétet hajtőt lkak volna végre és emiatt a rendőrség nyomozást indított TO Ina annak megállapítására, hogy melyik orvost terheli a felelősség az úriasszony haláláért. Ezzel szemben a tény az, hogy de Jorgo Miksánén régebbi betegsége miatt hajtottak végre kisebb műtétet, amelynek célja ennek a "betegségnek olmulasztása volt. A boncolás, amelyet egyenesen a műtétet végző orvos kérésére és kivánságárft tartottak meg, megállapította, hogy sem tiltott műtét, em^ervosi műhiba nem történt es így az úriasszony tragikus halála bűnügyi eljárás tárgya gyanánt nem is szerepelhet. Lám Dezső re'ndőrfőlapitányheiyettes , a debreoeni kapitányság vezetője, a budapes i lap közleménnyel szemben határozottan ki jelent e.t te, hogy ebben áz ügyben a rendőrság nem nvomoz és nem is nyomozott. /MTI/ Ba/Vá — § Ajniniszterelnökség sajtóosztálya közli . a lapok igen tisztelt kiadóhivatalával és szerkesztőivel, hogy március 30.-án, nagypénteken a délutáni, ós március 31.-én, szombaton a reggeli lapok a 457Ö/1920. M.E, számú rendelet 8. §-ában foela takhoz képest nem jelenhetnek meg. Ha/Vá — §Helyreiga zi tás, Benes beszédének 18, kiadásún ban közölt II. .folytatás áte h a z utolsó bekezdés helyesen így hangzik: A kizárási módszer alapján - mondotta a miniszter - eljutott a véleménye szerint egyetlen lehetséges megoldáshoz, ez pedig Ausztriának a genfi jegyzőkönyv alapján Európa által biztosított tel^es^önállósága és integritása. r t München, március 21. /Német Távirati Iroda/ Hitler kancellár a birodalmi autóút unterhachingi épitőál.omásán nagy beszédet mondott, amelyben egymással szembeállította o± a birodalom múlt évi januári gazdasági helyzetét a^mai áljapotokokkal. Az 1918 évi összeomlás óta - mondotta a kancellár - a . émet nép rohamosan közeledett a végromlás felé.A német parasztság a jíiztos pusztulásnak nézett elébe„a középosztály legnagyobb része tönkrement , az adóprés könyörtelenül működött, a csődök száma napról-napra növekedett., és a nagy tömegek vásarlóeteje egyre csökkent. A birodalom

| az egyes országok, a varosok és községek pénzügyi helyzete a legzilalWbb volt és mindéihez járult a nyomor fenyegető réme, a munkanélküliek hatmilliós hada, A nép elvesztette jobb jövőbe vetett bizalmát .Ahová az ember tekintett, mindenütt partviszólyt, marakodást, megvesztegethetőséget, megbízhatatlanságot és fegyelmezetlenséget látott. Minél nagyobb volt a njaomor,annál veszedelmesebbé váltak, a politikai pártok és azok vezetőiyakik szélhámoskodva ugy tettek,mintha orvosolni akarnák a német nép beteg testét» Amikor a nemzeti szocialista párt 1933 január 30."án „ tizennégyóvi szak.-dtlan harc után uralomra jutott, az uj kormány a leg súlyosabb helyzet előtt állott. A német kormány ekkor elhatározta, hogy a következő alapelvek szerint hajtja végre a megújhodás nagy müvét: 1./ A forradalomnak nem szab d kaotikus helyzetet teremteni. ' 2. forradalom.lényege nem állhat a rombolásban, hanem ellenkezőleg, a gigantikus újjáépítő munka a feladata. A nemzeti szocialista mozgalom politikai és gazdasági nemzetmentő akciójának első előfeltétele éppen ezért a fegyelem veit. 2. / Nagy elhatározások végrehajtásához idő kell* Ezért szükség volt arra. hogy az uj rendszert a lehető legsziiárdabbá tegyük, msr±x; 3. Z r kormány belső szilárdsága a nép bizalmának tort forrása. Ha a nép milliói látfcák, hogy meggyőződéses kormány intézi sorsukat .akkor rájuk is átszáll a szilárdénak ez a biztos tudata^az áalamvezetés bátor terveinek bátor végrehajtóiul esznek. ku/ku /folytatása következik ORSZÁGOS LEVÉLTAR K szekció