Napi Hírek, 1934. március/1
1934-03-03 [0318]
Mikor ily döntő lépést teszünk és a magyar középiskola 1 ak osztrák alapokon nyugvó, de immár félszázados hazai tradicioval is re v, del ező rendszerét ás szervezetet módosítani kivágjuk, mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell tisztába jön ünk, hogy milyen lerlegü ás^irányú legyen az:, az. tótes. általános műveltség, amit a magyar középiskolának nyújtania kell. A magyar értelmiség nevelese az előttih k álló nagy nemzeti erőfeszítések és nemzetpolitikai feladatok idején nem lehet sem humanisztikus, sem termeszett •••ományos irányú, e szavak egyoldalú értelmében* A középiskolai műveltség legjellemzőbb vonása nemzeti jellege. A középiskolai műveltség kell hogy magába foglalja a korunk művelődési színvonalától előirt humanisztikus ás reális elemeket, de mégis oly magvar nemzeti műveltségnek kell len'ie, amelynek birtokában volt tanulói hasznos tagjai Tenet ek a magyar társadalomra!:., képzett munkásai a magyar közéletnek ás etikus'világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségiek fő eleme és egyben a magyar középiskolai oktatásnál: gerince is a nemzetismeret. A tanítás közepoontjában nem a humanisztikus vagy temészettudományos, hanem a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állanak, s ezeknek közpo ti szerepéhez képest a német-osztrák iskolarendszerben nemzeti tárgyként tanított világtörténetnek helyesebben a német-római birodalom k rül forgó európai történetiek háttérbe kel vonulnia.a nemzeti törtéket alaposabban kiépitett tantárgya mögé. A" nemzeti tárgyaknak a tanítás középpontjába valc beáilitása pontosan megfelel an ak a kiemelkedő, sőt elsőbb leges szerepnek, anit a középiskolában a tanítás.mailett a nevelésnek kíván a mi raszter juttat"!. A jeliemnevélésre vonatkozó útmutatásokat .a tanárok a törvény alapján kész lő rendtartásban és utasításokban kapják meg. Hangsúlyozza az indokolásban a miniszter, rogy a tara yag megválasztásában és a tanítás módszerében is kifejezésre kívánja juttatni a nemzetnevelés és az egyéni jellemnevelés irá-yadó szempontjait* A jeliemnevelés kapcsán hangsúlyozza meggyőződését a középiskolai testnevelés fontosságáról is. A törvényjavaslat és a végrehajtandó középiskolai reform a magyar értelmiségiek nemzeti irányú." általános műveltséget nyújtó, egységes szellemű es alsó tagozatában formailag is egységes középiskola felé vezet, de mégis számol az élet differenciáló követelményeivel. A reform: termesze tesen fokozatosan valósul meg és olyképen , hogy a szükséges guj tankönyvek és uj iráyu oktatás sem a tanulók szüleire, sem a tanárokra fokozott anyagi és szellemi terheket ne rój ion. A túlterhelés kérdésével _.s összefügg, de általános kultúrpolitikai szempontból különösen nagyfontosságú a kiválasztás kérdésének re^dezáse. A középiskolától távol kell tartani azokat, akiknek nincs készségük magasabb tudományos kiképzésre.és az egyetemeket és főiskolákat is el kell zárni a kontraszelekció" elve alapján odatóduló illetéktelen elemektől. A törvényjavaslat e tekintetűén csak keretmegoldást aoz, mert a szelektív eljárás részletes szábálva rugalmasságot kivan, helyes megvalósítása adatgyűjtést ás tapasztalatokat tesz szükségessé. Szert ezt a kérdést a törvény ugy a: egyes osztályok tanultnál-yi eredményének elbírálása, mint az érettségi vizsgának főiskolára .. képesítő hatálya tekintetében a miniszter gondozására bizza. A törvényjavaslat nem terjeszkedik ki az iskolai el ügyeié t kei deseire, erről a miniszter a közeljövőben külön törvényjavaslatot terjeszt elő, aaeiy valamennyi iskolatípus felagyeletének és irányitásá-ák kérdését rendezi. H/Vi - - -
