Napi Hírek, 1934. március/1

1934-03-02 [0318]

r Brüsszel, március 2> /Na et Távirati Iroda/ A belga szénbányákban kitöréssel fenyegető . sztráikmozgaliaat egyelőre leszerelték^ minthogy a bányatulajdonosok a bér leszállítás ok életbeléptetését két. héttel elnalasztották. Terviersben a"7 munkasok sztrájkja még tartó és annak során súlyos összeütközésekre került a sor. A sztrájkolok egy mérnököt megvertek, eg;

' bányaigaz "atót pedi? kövekkel dobáltak meg» A rendőrségnek és csendőrségnek állandó munkát ad a sztrájkolok szétszórása ás a csoportosulások megakadályozása./MTI/ R/Vi 7**for#- - - §Bebreoen, március 2. A Tiszántúl gazdabajainak me vizsgálására kikül 65 tt bizottság tárgyalásainak további során Stei nfeld István kormán üfőtanács os szólott hozzá a gazdaadósságokkal kapcsolatban előterjesztett javaslathoz. A Tiszántúlra vonatkozólag kérte hogy 1934 augusztus 15.-óig ne lehessen a eazdabirtokok védettségének megszüntetését kémi. A védett birtokok • azázalékos tőketörlesztés kötelezettségét szüntessék meg, a védett birtokok kamatterheit 5 1/2 százalékról 4 százalékra szállítsák le, a védett birtokokét pedig 4 százalékról 3 százalékra. A gazcavédelmi rendeletet terjesszék ki a bérlőkre* A^ fiat- és tízéves ré szlTet fizet és i adókedvezményt ad;ak meg a nem védett oirtokok gazdáinak is és ezt a kedvezményt terjesssk ki az illetékekre

3 A földadó kiszámításánál a kataszteri tiszta jövedelmet holdanként 16 peng ben szabják meg. t Ezután Marschall Ferenc fejtegette nagy hata ssen. ,aogy a védett birtokok felügyeleti . .állásait bankügyeszác töltik bo s a felügyeleti bizot tságoitban á hitelezők összeférne tétlenül nagy többségben vannak. Kívánta, hogy a kormány a mezőgazdaságnak a tavaszi." munkák végeztetésére megfelelő hitelt adjon. Dr. Haöházy Zsigmond ny, főispán azt hangoztatta; hogy a gasÖavédelmi rendelet a Tiszántúlon csalódást keltett. . \ adatokkal vázolta a tiszántúli gazdanap pénztelenségét. Azt hangoztatta, hogy a Tiszántúlnak néma védettségre, hanem a gazda fizetoképs sségének helyreállítására és a hitelélet megindítására van szüksége. "!<&cSzámos íelszóla lás után a tanácskozásokat délután folytatták. Adélutáni tanácskozások során dr. Vargha László kamarai titkár az irányított mezegazdasági térne lés kérdésében terjesztette elő a kamara javaslatát, amelyben állást foglalt amellett, hogy a Tiszántúl az irányítót t termelés alá kerülő területből többet kapjon, mint amennyi számarány szerint megilleti, mert a gazdasági hátrányokat oaak igy lehet kiküszöbölni. A Tiszántúlon szociális szempontbői is nagy fontossága volna az irányított termelésnek, mert az itt nagy számban élő kisbirtokoso k, földhöz juttat ottak és földmunkások több munkaalkalomhoz jutnának. Meissner Károly kamarai titkár arra hivta fel a figyelmet, hogy a nehéz viszonyok következtében a Tiszántúl állatállománya állandóan csőkken. Ezért a tenyészállatállományt védetté kell nyilvánítani, ugy, hogy az semmiféle tartozás fejében ne legyen lefoglalható, ép úgymint ahogy a kisiparosnál nom lehet lefoglalni a munka eszköz, t. Hauser János felszólalása után Keztyüs Lajos gazdasági akadémiai tanár bő statisztikai adatokkal illusztrálta, hogy az alföldi gazdawágok jövedelmezősége sokkal kisebb, mint a dunántúli vagy az északi részai fekvő földbirtokokéi Mig a Dunántúlon • & lS32-ben a tiszta jövedelem 11 pengő volt holdanként, addig az alföldön csak 1 pengő 23 fillér. Jármy Menyhért a szabolcsi gazdák nevében a burgonyaárak emelésére vom tkozólag terjesztett elő kérdéseket. Kállai Sándor földmunkás előadta, hogy az 1929. évi fagykár rendkívüli mértékben sújtotta a Tiszántúl mezőgazdasági munkásságát. ' . . Ta/Vá /Folyt, köv,/