Napi Hírek, 1934. március/1
1934-03-14 [0318]
/Premec-pör. IX. folytatás./ ORSZ ^GOSLEVÉXTAR K szekció — Természetes, hogy az olyan arrganizált és kulturált nép, amely ezer éven at független volt es meg a régi monarchiában is önkormánvza ttal rendelkezett, nem bir.ia ki ezt az állapotot s ezért fordulnak elő ilven események, ezért ^alakult meg az Ustasa-sz ervezet is, amelynek vegso célja az, hogy fegyverrel szerezze vissza Horvátországot. dzatazcbiró: Milyen az Ustas a- szabályzata? Ha valaki parancsot kap, okvetlenül teljesíteni kell aztV Tanu: Nem vagyok tagja a szervezetnek, de tudom, hogy az ilyei parancsot o-vétlenül végre kell hajtani, m-rt különben a mulasztót büntetik meg. ügyész: Csak Horvátországban van ez a szervezeti Nálunk nmcse ne Us tasa i Tanu: Tudtomma 1 nincs. á szervezet tényleg Horvátországban működik s a külföldön élő horvátok csak látható emanáoioi a szervezetnek. .. Ügyész: Mennyi a horvát repess ég számai lanu: Négymillióhétszázezer horvát él Jugoszláviában, s körülbelül kilencszázeze r él külföldön. ügyész: Es mennyi a szerb lakosság számai lanu: Körülbelül öt'és félmillió körül mozog. Ügyész: Szóval a szerbek nin senek sokkal t~bben, mint a horvátok. Ugy tudom, hogy az összeomlás előtt sem sziveitek egymást nagyon a horvrtok és a szerbeK. Nem órtem tehát, hogyan lehetett mégis egy államba Összehozni őket. A békeszerződés parancsára történt-e ez, vagy voltak olyan horv'tok, akik hivei voltak ennek az egye sü lesne k, ^Tanu: A horvátok sohasem szerették a szer/beket, de minden nép közt és minden országban vannak árulék. u Northclif fe-sa jtó a háború előtt rengeteget dolgozott Horvátországban is. Körülbelül hatszázezer szerb él Horvátországban p][ és ezek gravitáltak Belgrád lé. Ezekhez csatlakozott néhány horvátaVtilc s ezek kaparitották kezükbe az összeomlás után az adminisztrációt. Mihalovics, az utolsó horvát bán, szintén áruló volt; c játszotta át a hatalmat a nemzeti taná s kezébe. ** horvát nép, amely 1918. októberben Zágrábban a Márkus-térre vonult, azt kiabálta: "Le a szerbekkel! Le réter királylyal!Tíöv iden szólva a horvát nemzetet becsapták. Ügyész: Szabad-e a horvát zászlót h sználniV Tanu: Nem szabad. Még azt is bünéetik, ak i a Gomblyukában hordja a horvát szineket. ügyész: Vannak határozott adatok az államvédelmi hivatal működésé r ől'í Tanu: Igen., Hoztak halálos i tél étket is. Amikor például meggyilkoltak egy Schlegel nevü ujságirót, elfogtak a tetteseket Olaszországban, akik be is vallották a gyilko :s ágot. elégtételt kellett szolga Itatni a gyilkosságért a közv ól emén yne k, "tehát összefogdostak hus zharminc fiatalembert s közülök épen a Bubanj alatt működő"államvéde Imi biroság egv tizonkllenp és egy huszonegyéves fiút itélt halálra és végeztetett ki, akiknek semmi közük sem volt a gyilkossághoz. Ekkor ajakul t meg az Dstasa. Ügyész: Pribicsevi^s nem él Horvátorszáeban : Tanu: rribiosevics elmenekült. Két évig "volt internéivé, akkor éhségsztrájkkal erőszakolta ki, hogy kiszabaduljon. ^Ezután a védő intézett kérdéseket a tanúhoz. Első kérdés az volt, tud-e a tanu arr°l, hogy dr. .^rtukovi csna k miér t kellett menekülnie. Tanu: 1932-ben Lika Krbava vármegyében forradalom tört ki a szerb atrocitások következtében. * helyi hatóságok megérő: itést kértek és csa k igy sikrült a mozgalmat elnyomni. Belgrádból'" egész hadsereg érkezett, mozgó sit ott ák a legi flottát, bekerítették a vármegyét, háromnégyezer embert csuktak le s nem v tudom hány százat lőttek agyon. To/L /Folyt, köv./
