Napi Hírek, 1934. március/1

1934-03-01 [0318]

| D e b r e c en, március 1. A tiszántúli gazdák kívánságainak és a Tiszántúl különleges gazdasági helyzetének megvizsgálása/valamint az orvoslás mód iának tanulmányozása céljából a kormány mii-isz-erkózi szakbizottságot külaött ki Debrecenbe, hogy ez a helyszinen közvetiénül tanulmányozza és az érdekeltekkel együttesen tárgyalja meg a legiüőszerűoo tiszántúli gazdaproblémákat* Csütörtökön délben érkezett Debrecenbe a miniszterközi szakbizottság, amelynek tagjai Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi miniszteri tanácsos. Bálás József fölomivelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsos, Hazay Árpád földmivelésügyi minisztériumi titkár, Takách Gyula gazdasági felügyelő, dr.Tunyoghy-Szücs Kálmán miniszteri osztálytanácsos, Miilxer Miklós felügyelő, Erimmel Gyula miniszteri osztálytanácsos, dr.Amminger lászló miniszteri osztálytanácsos, dr.Rosta János székesfővárosi tanácsjegyző és a Külkereskedelmi Hivatal részéről Kelen József osztályvezető. A miniszterközi szakbizottság munkálatait Debrecenben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara/élén elnökasbáro Vay László főispánnal és vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgatoval/készitette e±ő. Az értekezlet fél 4 órakor kezdődött a városházán és A a késő esti órákig tartott. Bálás József miniszteri tanácsos, elnök, hangoztatta, hogy a kormány teljes tudatában van ama gazdasági nehézségeknek*, amelyek a Tiszántúlt a többi országrésznél jobban sujtáák és el van határozva arra, hogy a bajok kiküszöbölésére különleges segítséget nyújtson. - „ J *tju Baro Vay László főispán,kamarai elnök , hangoztatta, hogyha Tiszántúl gazdatársadalma nem akarta és nem akarja kirekeszteni magát a nemzeti sorsközössá gből

r nem kivan különleges elbánást a nagy közösség roVasára,, azonban ez az országrész önhibáján kivül sorozatos elemi csapások folytán került sokkol nehezebb helyzetbe,mint az ország többi részei Nem hagyhatók figyelmen kivül a román megszállás alatt előfordult óriási károk sem, amely eket.tilnyomó^részben a Tiszántúl gazdalakosságának kellett elszenvednie. Hozzájárult a bajokhoz az 1929.évi fagykatasztrófa és az 1932.évi rozsdakár. Rámutatott arra.hogy a tiszántúli Mezőgazdasági Kamara öt pontban foglalta össze azokat a lehetőségedet, amelyekkel a Tiszántúl nehéz helyzetén ségiteni lehet. Vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgató előtéri esztette a Tiszántúl általános helyzetkepét. Az 1929.évi fagykár következtében a Tiszántúl gazdái 26 millió pengővel károáodtak s ebből a földadó alá eső földek minden holdjára 12 pengő bevételi csökkenés esett, AZ 1932.évi rozsdakár 37 millió pengő összegű terményhiányt idézett elő. Szemléltető képet adott arról a nagy veszteségről, amely a cseh vámháboru következtében első sorban a Tiszántúlra haramlott. A Tiszántúl ugyanis az ország többi részével szemben a nagy száilitási távolságok miatt teljesen versenyképtelenné vált a kivitel terén. Kauzsay Tibor felügyelő Szabolcsvármegye gazdasági helyzetét ismertette, ma^d Vargha László/a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára terjesztett elo javaslatot a száilitási hátrányok kiegyenlítéséről* A Tiszántúl számára ugyanis igen nagy hátrányt jelent az a 400-500 kilométeres távolság, amely a jelenlegi export viszonyok mellett a szállításoknál a tiszántúli gazdákat terheli. Ezért a vasut'i fuvardijtételek olyan átalakítását javasolta, hogy a vasúti tarifákat függetlenítsék a szállítási távolságoktol és egységes exporttarifát létesítsenek mind a külföldi ,mind a belföldi piacok számár?«

t Ü javaslat Kapcsán iiipthay László a szabolcsvármegyei gazda,: nevében 50 fi-os fuvardijkea.vezmeLi.yt kért a sertésszállítmányokra. Több felszólalás után Meissner Károly tiszántúli mezógazdasa gi kamarai titkár javasolta, hogy az exportkontingensek kiosztásánál a Tiszántúl olyan aranyban részéül jön az exportban/mint a cseh vámháboru előtt. Számadatokkal illusztrálta, hogy a Tiszántúl az állatexportban sokkal kisebb mértékben részesedett 1933-ban az őt megillető kontingensnél. Cs/Sz /Folytatása következik/