Napi Hírek, 1934. február/2

1934-02-27 [0317]

/L/ § L o n d o D , február 23\ Aíagyar Távirati Iroda./ A Times Ausztriáról szóló második vezércikkében megállapítja, hogy Suvich buda­pesti és bécsi látogatása óta uj&ól sokat foglalkoznak az olasz-magyar­osztrák gazdasági megegyezés kilátásaival, amely kétségkivül Mussolini politikájának részét alkotja, azo-nban aligha tesznek kísérletet arra, hogy a három ország között valamilyen egységet hozzanak létre és - leg­alább egyelőre - nem gondolnak a kisantant-alkotmányhoz hasonló szoro­sabb szervezetre. A három ország célja inkább a szorosabb politikai és gazdasági ^ össze hangolás /koordináció/* A mult év októberében ktzzétett olasz emlékirat kölcsönös preferenoiális megállapodásokat javasol az összes dunai államok között, amit eszmecsere követne egyrészt a dunai államok, másrészt a négyhatalmi egyezmény aláirói között, amelyen nem lenne semmiféle kizárólagosság. Azonban valahol meg kell kezdeni a dol­gokat és ezt könnyebben lehet tenni két- vagy háromoldalú megegyezésekkel, mint olyan merev tervekkel, amelyeknek mindjárt kezdetben féltucat or­szágra kellene kitérjedniök, Olaszország tagadhatatlanul megakarja vé­deni Ausztriát a német befolyástól, de Mussolini terve legalább tartós alapot teremtene Ausztria függetlensége számára és nem zárná ki Német­ország későbbi gazdasági részvételét. Azonban a kezdetet nagyon megnehe­zíti az, hogy Azstria es Magyarország is alig tudják mezőgazdasági illet­ve ipari szükségleteiket kölcsönösen összhangba hozni. A háború utáni onellátasi harcok során Magyarország gyárakat alapitott, amelyeket az osztrák iparcikkek szabad versenye tönkretenne. Viszont az a gabona, amelyet Magyarország Ausztriába szeretne kivinni, megsemmisítené az alsá­ausztriai, mesterségesen teremtett búzatermelést, amelynek fejlesztésében Dollfussnak ^olyan nagy része volt és a kancellár helyzete megrendülne, ha most ^elejtené a jomódu osztrák parasztokat. Már pedig Ausztria túl­nyomó részt nem alkalmas búzatermelésre , hanem tejgazdaságra vagy a_ fatermélésre és a középeurópai országok csak akkor nyerheti k vissza jó­létüket, ha olyan termelési ágakra szorítkoznak, amelyekre saját termé­szeti viszonyaik kedvezek és ezeket más terméket ellenében kicseréli.Ez volt a stresai értekezlet józan megállapit?sa és es az olasz terv alapja is. Nagyon fontos lenne, hogy Olaszország jelentse ki előre, hogy a három­hatalmi terv csak kezdet, nem ped ig kizárólagos ^elgondolás. * Európa pangó nemzetközi keres­kedelmét csak nagyobb s za b a dk er esküdé Imi területek teremtése lenditheti fel. Két-három országból álló egységek teremtése job"fe a teljes önellá­tási politikánál, de ezek a nagyobb egységek csak a szabadabb Keres­kedelem további terjesztésének a mérföldkövei legyenek. A lap bécsi levelezője igen hossasan, majdnem egy hasábon át idézi Starhemberg nyilatkozatát, A prágai levelező cseh lapvé lo menyek ke 1 bizonyítja,, hogy a Suvich-Gömbös-Dollfuss tanácskozásokat súlyos aggodalommá 1 figyelik Csehországban, Benes fő törekvése a jelenlegi állapot fenntartása a^ Duna-völgyében az összes dunamenti országok gazdasági együttműködésével. A kisantant-s*arvezet önnek a kezdete lett volna, a többi országot maris kifejeztten felhivták, hogy lépjenek be ebbe,a szervezetbe. Az ^olasz­magyar-osztrák csoport alakítása a kisantanttal versenyező tömörülést jelenten ex. „ . , ' . . A Daily Telograph diplomáciai levelezőbe azt hiszi, hogy nem fenyeget a fegyveres összeütközés közvetlen V3 szelve az osztrák helyzet miatt­".' Sem Németország, sem Olaszország, sari Csehország yagy Szerbia nem akar első hatalom lenni, amely az osztrák határt atlepi. hitler belső osztrák nemzeti szocialista zendülést remél, • t »­•, , : .de nemet csapatoknak tényleges letöréséről alig lihec szó, Mussolini minden kép­zelhető, támogatásra kosz a nemzetközi béke'megsértése, nélkül, de támogatása főként gazdasági természetű. /Folyt .köv./ Jfo/Vi

Next

/
Oldalképek
Tartalom