Napi Hírek, 1934. február/1
1934-02-15 [0316]
5 i Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház egyesitett közjogi és közigazgatási bizottsága ma délelőtt Scitovszky Béla elnöklésével folytatta a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását, A 21. szakaszhoz Niamessny Mihály előadd stiláris modositást ajánlott, m;.jd Kozma Jenő kifogásolta, hogy a polgármester a részvénytársaság formájában működő üzemek igazgatóságának és felügy,, lob izott sági tagjainál minden korlátozás nélkül adhasson a teái sásodat. Javasolta, hogy ez csak oly keretek között történhessék, amely kereteket a törvényhatósági bizottság az üzem költségvetésének és zárszámadásának elbírálása során állapitott meg. Kérte továbbá, hogy a belügyminiszter felügyeleti jogkörének gyakorlása céljából ne k. rmánybiztost, hanem miniszteri biztost küldjenek ki, Petrováez Gyula véleménye szerint az üzemek részvénytársasági formája egyáltalán nem helyeselhető, mert f elTonörzésttk. nehéz. Minthogy azonban az üzemeket kivonták az autonómia köréből, nem tehet ilyen irányú modositást. Azt kívánta ezután, hogy a közgyűlés is adhasson utasításokat. Feleslegesnek tartja miniszteri biztos kiküldését, amikor a kormány a főváros részvénytársaságaiban már amúgy is kapásé Ive van, Payr Hugó aggodalmát fejezte ki a kormány részéről gyakorolt tuls. gos ellenőrzéssel szemben, Keresztes-Fischer Ferenc bulügyminiszter elmondotta, hogyan gyakorolhat a törvényhatóság befolyást a- fővárosi részvénytár- ' saságokra. Hz csak a delegál tak/igazgatósági tagok/utján t történhetik, akiknek utasitást lehet adni és megbízásokat is vissza lenét vonni , Az általános elvi utasításokat a közgyűlés, ezeken a kereteken belül pedig a polgármester adja, A szankció alkalmazása azonban, ha az utasítás nem talált követésre kizárólag a közgyűlés kezében van-r 33 társulatok bonyolult . voltánál fogva minisztuii biztosra szükség van* Az eddigi kormányképviselőknek nem volt kormányhatósági ellenőrzési joguk* , m A miniszter felszólalása után a szakaszt az előadó és Kozma Jenő módositásával fogadták el. A 22. szakasznál Kozma Jenő kifogásolta, hogy a törvényhatósági bizottságok törvényszerű feloszlatása esetén a kqmrjánybiztos korlátlanul gyakorolhassa a főpolgármester és.a törvényhatósági bizottság jogkörét és kéri, hogy a kormánybiztos csak halaszthatatlan esetekben gyakorolhassa ezeket a jogokat. , . ^ . Petrováez Gyula a kormánybiztos működését a jogerős feloszlatáshoz kívánja kötni és az üzemi választmányokat az interregnum alatt érintetlenül akarná hagyni. Büchler József és Payr Hugó észrevételei után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter világította meg a szakasz rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy nem akarja a kormány jogkörét bővíteni az 1930. évi fővárosi törvénnyel szemben. Ui szövegezésre csak a törvényhatósági tanács megszűnése miatt T olt szükség. A szakaszt Kozma Jenő és Petrováez Gynla BóüOSifasaival fogadeák el. Áttértek a 25, szakasz tárgyalására. Kozma Jenő megállanitotta, nogy a szakasz mostani formájában az autonómia szempontjából haladást jelent az eredeti szándékkal szemben, amikor még arról volt szo, hogy a törvényhatósági bizottságot feloszlassák, az autonómiát felfüggesszék és minden jogoc a kinevezendő kormánybiztosra ruhái A javaslat tárgyalása során felmerült aggodalmakat honorálták és módot találtak arra. hogy a költségveté. egyensúlyának biztosítása a teherviselő közönség érdekeinek védelme és a közigazgatásnak óéi szerű, gazdaságos vitele az önkormányzat felfüggesztése nélkül is végrehajtható legyen. Helyeselte, hogy a főpolgármester mellé véleményező es ellenőrző bizottságot küldjenek ki, de azt kérte, hogy a bizottság létszámát tizenegyről'tizenhétre emsljékTKórto továbbá, ho?y az el.enoyzo bizottság ülésen a meghívott tisztviselők kötelesek legyenek megjelenni és felvilágosítást adni./Fbljt.k*./ P/« /^H nsS7ÁoasmÉaÍR Ksrckció • *
