Napi Hírek, 1934. február/1
1934-02-04 [0316]
/ ' § Pro domo. # Az alábhiakban a lapok t. szerkesztőségeinek rendelkezésére bocsátjuk Károlyi Gyula grófnak a Nemzeti kaszinóban ma es te^ el mondó tt_ emlékbeszédét: ' — Hetven esztendő óta évenként összejönnek a Nemzeti Kaszinó tagjai, hogy ke gye le te sen megemlékezzenek nagy alapi tójukról, Széchényi Istvánról és végighallgatnak magasröptű vagy gyengébb emlékbe szádeket. Jzen he tven^esztend ó^a latt az illsfCjztris szónokok hosszú sorozata kifejtette ozéchényi életét és alkotásait minden vonatkozásban, úgyhogy bajos volna ma ujat mondani ezekről. De ilyen alkalmakkor önkéntelenül is kell, hogy elénk toluljon az a kérdés: Vájjon mit csinálna, mit csel ekednek ^zéchényi István, ha most élne* Súlyos id ők v oltak azok, amely ékben ozéchényi élt. küzdött és cselekedett. Sokirányú akadállyal, nehézséggel, ellentállással kellett állandóan megküzdenie, melyekkel megbirkózni, mejyek közepette maradandó alkotásokat teremteni csaks2ellemi és erkölcsi nagyságok tudhattak. Ilyen nagyság volt Széchényi, kit a nemzet közvéleménye "a legnagyobb magyar" elnevezéssel tüntetett ki. Ha óriás nehézségekkel és minden oldalról jelentkező akadályokkal találta magát szemben Széchényi István alkotóereje ezelőtt száz esztendővel, sajnos azt kell mondanunk, hogy ma még több, még ádázabb ellenséggel kell azoknak megküzdeni, kik hivatva vannak a nemzet sorsa felett őrködni, fennállását biztosítani, jövőjét jobbraforditani, y Természetes tehát, hogy az a kérdés tolul elénk: Mit cselekednek ma Széchenyi István; Erre a kérdésre feleleltet osak az adhatna, aki özechenyi lángelméjének birtokában vodna. A kérdésre tehát feleletet nem kaphatunk. ^De Széchényit nm egyedül lángelméjének »sodálata miatt, nemcsak végrehajtott alkotásai miatt nevezte el a nemzeti közvélemény a legnagyobb magyarnak. Voltak iángiszü férfiak, voltak nagy alkotok, 'kiket megcsodáltak kortársaik és későbbi nemzedékek, akiié azonban a köz ti sztélét,a közbecsülés és közszeietőtne k arra a kimagasló piedesztáljára nem emeltettek kortá-fsaik és az utókor által, mint Széchényi István^ Mert Széchényiben nemcsak a szellemi lángészt csodálju : , de megtaláljuk benne a_ lelki és erkölcsi tulajdonságok legmagasabb fokát is/ Lángeszű férfiakat sokszor sarkal az ambicio, egyéni érvényesülés, vagy hatalmi vágyésnagy szellemi képességeik olykor csak e vágyak kielégitésének eszközei. Szék meggyőződése^ gyakran a közhangulatban népszerű jelszavakhoz alkalmazkodik saját népszerűségük érdekében, hogy igy biztosit sák vágyaik elérését. ozéchényi István minden cselekedetének sarkaló motivuma kizárólag a nemzet létérdeke volt. Nála a legteljesebb mértékben ki volt rkapós olva minden egyéni érdek, minden érvényesülési vagy hatalmi vágy. elhatározásait nem az irányitotta t hogy a közhangulat mellette vane vagy ellene fordul. Cselekedetei elhatározásánál az ő énje sa játmagának nem létezett csak oly vonatkozásban, hogy kérlelhetetlen szigorral és tépelődő lelkiismeretességgel biráltá önmagát, kutatva, vájjon nem hibázott a nemzet érdeke ellen. Lángelméje, szellemi képességei csak eszközei, szolgái voltak lelke sugallatának, nemzete sorsát emelnitörekvésének. Szert aiánéd|kozta meg nemzete őt a "legnagyobb magyar" jelzővel, mélynél szebb kitüntetés nem érhet senkit. Széchényi mit cselekednék, ha ma élne: erre nem felelhet az, aki Széchényi szellemi képességeivel felruházva nincs. De kicsiny és nagy, öreg és fiatal, gyengébb és erősebb egyaránt követhetik Széchényit abban, hogy tevékenységüket bármily téren legyen az szerény vagy fontos , mindig kizárólag osak az irányitsa, ami a nemzet egyetemes érdeke és az a törekvés vezesse, hogy a nemzet sorsának jobbr fordulását segitse . sohasem volt az országnak nagyobb szüksége arra, hogy az egyéni érdekek háttérbe szoruljanak az egyetemes közérdek mögé, mint a mai válságos időkben. Ha/L /Vége következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció
