Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-16 [0315]

/L/ > § L o n d o n, január 16* /Magyar Távirati írod

1- ./Washingtonból h lentik: Morgenthau kincstári ál lantit kér kijelentette, hogr az ujjáépitesi hitelintézet tulaj donában lévő aranyat a régi áron, vagyis finom unciánként 20.67 dollárért fogják átvenni s az éhből származó veszteséget a hitelintéze t vise li. Morgenthau szerint a kormány m?g ragaszkodik ugyan shoz^a tervéhez, hogy 10 milliárd ób llár összegü kolcsönt vesz fel, de lehetséges, hogy a dollár a leértékeléséből szármázó nyereséget az állami kiadások fedezésére forditják. A jegybankok átveendő aranykészletlikért egészen ujtipus u aranykötvénye ke t Kapna k, s az állam kötelezettséget vállal, hogy e kötvények dollár árfolyamát a kibocsátási árfolyam felett tartja. Az iránt még nem tud nyilatkozni, hogy vájjon uj pénzt bocsátanek-e ki az aláért éke lés bői származó nyereségre. Meglehet, hogy a hétmilliárd dolláros kie gye nlité si alapot sohasem'ke 11 majd felhasználni. A kiegyenlítési al ap összegének megállapításánál tekintetbe vették az angol font kiegyenlítési alapot, amelynek magasságát lhctőleg meg akarták köze litoni. Megvan győződve, hogy az angol-amerikai-franc ia pénzrögzitési egyezmény olegendő volna a nemzetközi pénzrögzités megva lósi tására • Másrészt Franciaország letérése az aranyalapról gyöke foson megváltoztatná 9 helyz3tet és súlyosan érintené Amerifc« ar

n

nypolitikájar . Meglehet - mondotta végül Morgenthau -, hogy az íigyesült Államok aranykészletét a többi országok között osztják majd szét kereskedelmi hitelek eiip kjá^.n. Roosevelt terve Amerikába n vegyes fogadtatásra talált. Kö?erzdasági körök azt hiszik, hogy a kiegycnlitési ^l

r

p fc lállitp.sa v\Lutaháboruhoz vezethet^ vagy pedig moggy Orsit ja a nemzetközi pénz rögzítést. A Newyork Times szerint Róoeevelt még mindig nyitvaha gyta a kaput ~z ar^nnyl vrsló kontár kod -'.s előtt. A Newyork Herald Tribüné washingtoni levelezője szerint dolláros hite lfelhigi tóinté zkedések várhatok. A Newyork Sun szerint a bankárok és gazdasági érdekeltségek a hatvan centes dollárt túlságosan alacsonynak -tartják. To/L ; M $ R 6 m a, január 16. /Magyar Távirati Iroda/ A Popolo di Roma hosszú cikkben részletesen ismerteti Románia gazdasági romlását és a Vasgárda szervesetét. A cikk többi között felsorolja az utóbbi idők nagyotfb fcank^ukásait, amelyek során például a MarmaroscJJknk adósai között több előkelő politikus neve is szerepelt, igy a pánzügyminiszter 18 millió lejjel, Titulescu 19 millió lejjel és Madgearu 1.4 millió lejjel. A lap azután megállapitja, hogy román statisztikai adatok szerint az utolsó 12 év alatt a panamákban szereplő összeg elérte az 50 milliárd lejt, ami, tekintve az évi 35-38-milliárdos költségvetést, másfél év költségvetési összegének felel meg. Felsorolja a lap gazdasági nyomor okait is és érthetőnek mondja, ha a diákság es a kétségbeejtő helyzetben levő nép nemzeti szervezkedést indit a mai rendszer ellen. Aki jál ismeri Románia mai helyzetet, irja végül a Popol© di Roma. tisztában lehet azzal, hogy az országnak semmiképen sem var rózsásjőviS. A nép szegény és nem bízik pártjaiban és politikusaiban, több mint százezer müveit ember nem lát más megoldást Románia megmentésére, minthogy az országot meg kell szabadítani a levantei élősdiektöl. A nivatalnokok teljesen szabálytalanul kapják meg amigy is rtssz fizetésüket,^ a tisztek szintén elégedetlenek; mert nyomorognak^ a diákság helyzete pedig kétségbeejtŐ« Mit tehet tehát a kormány Románia mai helyzetében? Mit tehet azé^i . <, hogy az eredetileg 60 millió lejtíaelérő napi állami belétel a mai napi 8-9' millió lejről ismét felemelkedjék? TaijtJessu erőszakkal egy darabig még uralmon maradhat, de sekáig semmi esetre sem, mert nagyontragikus örökséget vett á^.« T/T • — » ! t /