Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-30 [0315]
A birodalmi kancellár további fejtegetéseiben a külpolitikára tért át. - Amikor január 30.-án a birodalmi elnök megbizott az uj kormány vezetésével, :•' :én, a kormány tagjai és az egész nőmet nép egyetlen hő imát rebegtünk, hogy a Mindenható Isten segítsen a német népnek visszaszerezni becsületét í& egyenjogúságát a világ szine előtt. Mint az igazi kibékülés politikájáénak őszinte hívei,, azt hittük, hogy ezzel járulhatunk leginkább hozzá a népek valódi békéjéhez. Ezt a gondolatot ^tettük egész külpolitikai cselezésünk alapelvévé. A versaillesi szerződés egyik legrosszabb sajátsága, hogy a győztes 6s legyőzött fogalmának örökössété telével szinte örökössé tette azt a gondolatot is, hogy a népek életében felmerülő nézet- és érdekellentéteket a gyöngébb félnek vagy nem szabad még osak kifejezésre sem juttatnia, vagy pedig erre az erősebbneka fegyverek hatalmával kell válaszolnia. Amikor a német kormány eltökélte, hogy harcot kezd a németség egyenjogúságáért, meggyőződése volt, hogy ezzel igazán hozzájárul a világgazdasági viszonyok orvoslásahoz. A nemet kománynak alapelve, hogy a többi országhoz váló viszonyában lényegtelen/milyen alkotmánya es kormányformája van többi nemz étnek, Viszont a német nénnekis legsajátabb ügye, hogy állama szervezetének szellemi tartalmát es felépítését saját érzése szerint válassza meg. Csak igy volt érthető és lehetséges, hogy a német birodalom a fennálló nagy világnézeti különbségek ellenére is azon fáradozott, hogy tovább ápolja Oroszországgal baráti viszonyát, Amikor Sztálin legutóbbi nagy beszédében an/iak az aggodalmának adott kifejezést, hogy Németországban szovjetellenes erők dolgoznak, akkor ezen a helyen helyes bi terem" kell ezt a véleményt: Amiben kevéssé tűrnek meg * Oroszországban német nemzeti szocialista irányzatot, époiy kevéssé fog Németország kommunista irányzatot, vagy épen propagandát megtűrni ./Viharos tetszés és taps./ Minél egyértelműbben nyilvánul meg ez a tény és minél jobban tiszteletben tartja azt mindkét állam, annál természetesebben ápolhatiák kö7n.cj é.rdekeile t. - Ezért örömmel üdvözöljük azt a törekvést, hogy Keleten a viszonyokat egyezmények rendszerével szilárdítsák meg, ha a vezér.szempontök kevésbbé aktív politikai irányúak, mint^sem a béke megerősítését kívánják szolgálni. Ezzel kapcsolatosan beszélt a kancellár a Lengjél országhoz való viszonyról is: - Németeknek és len gye lek ne k kölcsönösen bele kell nyugodniok egymás fennál^lásának tényé be."" Az eltelt ezer év sem küszöbölhette ki^ ezt az állapotot, az elkövetnező ezer év époly kevéssé fogja. Ezért célszerűbb olyan viszonyokat teremteni, hogy azokból mind kát nemzet a lehető legtöbb hasznot húzza, ozükségésnek t láttam továbbá, hogv konkrét példán mutassam meg, mennyire nem szabad kétségtelenül fennálló differenciáknak megakadályozniok a népek életébeni .hogy megtalálják á kölcsönös érintke zésnek a béke és ezzel a két nép jolete^ ér delében # hasznosabb alakját. Helyesebbnek láttam nyilt és szabad, kettőnk közötti megbeszélés révén kísérletet tenni a két országot, érintő kérdések elintézésével, mint állandóan harmadik és negyedik államokat /megbízni ezzel a feladattal. Egyébként a jövőben a két ország^között bármilyenek legyenek is a nézetkülönbségek: azok háborús elintézésének kísérlete katasztrofális hatásai folytén semmiféle arányban nem állnak az elképzelhető ' nyereséggel. A német kormány .ezért örült, amikor Hlsudski tábornagynál^ a mi lengyel állam vezetőjénél, ugyanerre a nagyvonalú felfogasra talált. A nemet kormány az uj szerződés * szellemében kész . gazdaságpolitikai tekintetben is olyan viszonytb^ fenntartani Lengyelországgal, hogy a terméketlen tartózkodás állapotát a hasznos eeyüt tmüködé sTorszaka követhesse. /Viharos tetszés./ • . A kancellár itt különös Örömmel nyilatkozott arról, hogy Dan zig. és Lengyelország viszonyát "tisztázták. Bl/L. /Eolyt.köv./
