Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-28 [0315]
Á közvetitő kereskedelem kérdéséről aem fogok sokáig beszélni. A rezsiköltségek ebben a vonathozásban is fendkivül megnő etek a háború óta. Elég, hacsak a közterheket vesszük figyelembe. Aé tj . a forgalmi adóra és a szociális terhek növekedésére rámutatni, a fuvar dijalíra, a kamattételekre s arra,hogy ma soickai .agyobb rizikó-prémiumot számítanak, mert félnie kell a hitelezőnek attól, hogy a túlságosan könnyűvé tett kiegyezési tárgyalások során a hitelezett összeg egy része elvész, de a csődeljárást drága volta miatt is, amelynél szin-en szükséges lépéseket tenni a normálisabb állapotok érdekeben. Minaezek kétségtelenül^hozzájárulta^ ; ahhoz, hogy a kereskedelem rezsiköltségei megnőttek, de kétségtelen az is> hogy ma sokkal nagyobb a kereskedők szama mint volt a háború előtt. Azok közül, akik az elszakitott területekről jöttek hozzánk, sokan a kereskedelemben helyezkedtek el, a forgalom A viszórt csökkent, ugyanannak az üzeltnek tehát nagyobb haszonnal kell dolgoznia ma,hogy megélhessen. Ezt a kérdést is behatóan meg"kell vizsgálnia a kormánynak, hiszen ma sok vonatkozásban oda jutottunk, hogy a'termelő semmit sem kap, a fogyasztó viszont képtelen megfizetni az arat. Sok helyen ez a termelés katasztrófáját jelenti, de egyben a fogyasztóképesség és a forgalom csökkenését is, ezzel együtt mindazoknak a bevételeknek megszűntét, amelyekkel különben az állam számolhatna. Elengedhetetlennek tartam tehát,hogy a kormány behatóan foglalkozzék ezzel a kérdéssel, vizsgálja i.,eg azokat a főbb adónemeket^ amél-ek a mezőgazdaság és fagyasztás szempontjából a legnagyobb ielentossé-glek. - Ezzel befejeztem gazdasági fejtegetéseimet s most rá kell mutatnom arra,hogy a gyógyítás orvosszereit nem a liberális! "apitalisztikus elvek alapján keresem, hanem a társadalmi és gazdasági szolidaritás alapján. Ezek^a tanck azt hirdetik, hogy ha valahol baj van, azt nem egyes foglalkozási ágaknak, hanem a nemzet egyetemességének, valamennyi társadalmi és foglalkozási ágának együttesen kell megszüntetni* Politikai téren ez nem uj tan. Elie.naezőieg, régi, amit minden nemzet köve:ett. u-azdasági téren azonban uj s exle.'tetben van a liberális-kapitalisztikus irányzattal s a szocializmussal, amely az osztályharc utján keresi a maga igaz; / ságának érvényesítését; azonos azonban azokkal az e-ve kel, amelyeket most próbálnak ki az Eszakamerikai Egyesült-Aliamokban azokkal, amelyek a fasiz mus alapja*,amelyeket Mussolini a gyakorlatban is igyekezett valóra váltani. Ha a gazdasági téren ezeket a tanokat a moc.ern kor részére megfelelőnek tartom, helyeslem,, aláirom s azt mondom, hogy csak ezekkel az elvekkel tudunk enyhíteni a gazdasági válságon, ugy politikai téren azt mondom, hogy az ezeréves magyar tradíciók alapján ál"bjt az alkotmányos fejlődés alapján s nem , Jk\sem valamilyen nyaklonélküli nyugati demokratikus fejlődésből, Ckérek) de semmiféle diktatúrából sem./Hosszantartó helyeslés és éljenzés./ A magyar nemzet ezeréves tradíciói szerint a törvényhozás a^nemzetnek mindig élő szerve volt, élő szerve a nemzet életének és fejlődésének, mert sohasem dogmákon épült fel, hanem mindig az élet követelményéit, az ország gazdasági ? kulturális és egyéb alapjait vette figyelembe, mert sohasem abdikált es nem ruházta jogait felelőtlen elemedre, akár pártok, akár egyesek ^legyenek azok. Ezeréves alkotmányunk azt mutatja, hogy fokozatos fejlődésünket épen azért tudtuk megőrizni, mert nemcsak arra voltunk mindig tekintettel,hogy a nemzet erőskezű vezetése lehetséges legyen, hanem arra is,hogy a nemzet közvéleménye akaratának befolyását a törvényhozásban megőrizzük. Ma, amikor a nemzet újból az előtt a feladat előtt ál,hogy alkotmányos tradícióihoz hiven foglalkozzék a titkos választójog problémájával, azt mondom, hogy a nemzetnek hűnek kell maradnia ezeréves traaicióihoz es össze kell egyeztetnünk az előbb., emiitett két szem*; pontot, azt,hogy a nemzeti közvélemény befolyása és akarata a törvényhozásban érvényesüljön, a törvényhozás vezetése viszont erős kezekben legyen. Itt dőltei az a ^kérdés, hogy a csonka ország megőrizte-e a maga politikai éleslátását és érzékenységet és azt az államalkotó erőt,amelyet ősei miauig mutattak azzal,hogy a kor szellemének megfelelően tudták átalakítani intézményeiket de minőig a nemzet szükséglete szerint. /Folyt.köv./ TA / S Z * - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
