Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-28 [0315]
i végleges rendezés célja csác az lehet, hogy adósságarak össze-ét és" kamafslolgáiatokat összhangba hozzuk az ország teljesítő képessegével, mert e kettő most nincs egymással arányban. - A pénzügyi kormányzatnak tehát egyik fő feladata az, hogy az átmeneti rendelkezéseknél elkerüljön mindent, ami prejudikálna a végleges ren'ezés ilyenmócon való keresztülvitelé ne k+Jcc ní>jid(a>*rf,dwn/ - Itt kivánok foglalkozni a gazdaadósságok'• kérdésével is. Kétségtelen, hogy a kormány nagy lépést tett előrej terén. Meg kell azonban mondanom, hogy a tett intézkedéseket nem tartom véglegeseknek, nem pedig "azért, mert ezek az intézkedések csak, két évre szólnak, és mi lesz, ha elmúlt ez a két esztendő? Nem várható az, hogy a gazdák, akik ma alacsonyabb kamatot fizetnek, két év múlva magasabb kamat teljesítményt nyújthatnak. Nem tekintgető véglegesnek azért'sem, mert az államkincstár igen magas megterhelésével jöttek létre és ez két év múlva nem ismételhető meg/'De nem fcekintnetőjt véglegeseknek azért sem, mert nem tartom teljesen kielégi c ckae k a gazdák szempontjából. A gazdaadósságok végleges rendezésének előfeltétele az egész magyar hitelszervezet reorganizációja. A termelés nembiría el hitelszervezetünknek mai túlméretezését, amely talán szükséges . • volt Nagymagyarország idejében, ma azonban sorvasztja a termelő erőket. Hiszen'megmaradt valamennyi nagy pénzintézetünk, mindazok az intéz- » menyek, amelyek nem egy 8, hanem egy 21 milliós országra teremtődtek és amelyek ma a lecsökkenc forgalom miatt sokkal nagyobb margeval kénytelenek dolgozni a kamat terén, Un tehát lehetetlennek tartom, hogy a termelés éraekében ne valósítsuk meg hitelszervezőtUnk újjászervezését. Annakidején, lemondásom előtt rámutat tam már arra, hogy az államnak feladata ezzel a kérdéssel foglalkozni. Abban az időben a ^ Nemzeti Bank támasztó ct nehézségeket és kérte, hogy est ne az ál am hajtsa végre, hanem a Nem: eti Bankra és a Pénzintézeti Központra bis~ák a megoldást. Kérdem, halló ttunk-e azóta nagyobb intézmények fúziójáról 9 Csökkente tték-e ennek következtében a rezsiköltségeket? Nem tudok ilyesmiről. aNem mondom, a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Köznont becsülettel törekedett ebbeli feladatának teljesítésére. Az eredmény azonban vajmi csekély volt ec.ig, elkerülhetetlennek tartom tehát, hogy a magyar kormány beleavatkozzék ebbe a kérdésbe. Ha a. gazdasági válság* enyhítése erdekében' hozzányúlunk a tisztviselők fizetéséhete, a nyugdíjasok illetményeihez, ha megszüntetjük szegény emberek második állását alláshalmozás cimén, ha. tehát ilyen messzemenően avatkozunk bele a magánjogokba, nem lenét aebántsvirág a magyar hitelszervezet% sem. /Hosszantartó lelkes ellenzés és taps/ Országunknak legnagy bb érdeke fűződik ahloz, hogy nitelszorvecetünk egészségessé vá jék és méretei összhangban legyenek a rezsiköltséggel és a termelés értekeivel. De állítom, hogy ez~elsősorban magunknak az intézeteknek is érdeke. Lehet, hogy ez beleütközik az egyes igazgatósági ta&ok, vagy igazgató urak személyi érdekeibe, állítom azonban, nogy összhan-rbah áll a részvényesek és a betevők érdekeivel és ebből a szempontból az Ország érdekével. Miért? Azért, mert a mérje gek nem mondom hogy fiktívek, de nagy mértékben kritika alá vonnátok. A mérlegekben az: . adósságoknak olyan tömege szerepel, hogy ezek a tételek csak részben vagy soiias-em lesznek benaUhatok; Ezeket a tételeket tovább vezetik a viryon-o.Ualon, mint jó tetemeket, sőt évről-évre nőnek, amelvett, hogy csökkennének, miután nem fizetik a kamatokat és perköltségek is merülaek fel.En tehát a mérlegek realitása ériekében is követelem, hogy nvuljunk hozzá azokhoz az eszközökbe*,amelyek a mérlegek realitásának helyreállítására alkalmasak?Ez petig csak a pénzintézetek összevonásával, a rezsiköltségek csök: énjével es leírassál érhető el. /Nagy éljenzés és taps/ - Most peúig röviden végzek azzal a" kérdéssel, a me Ívhez mint ^harmadik feltételhez fűztem azt, hogy pénz 1 nk értékének jelzése megváltozzék és oz=exportunk biztosítása. A kormánynak óriási érttetnei vannak ezen a téren. Az utolsó év úgyszólván a szakadatlan kereskedelmi tárgyalások közepette telt el és ennek következménye, hogy javulás mutatko ík külkereskedelmi mérlegünkben.En csak azt kérem, nogy ha a jövőben kompenzációs szerződéseket kötőnk, különösen az ipari országoknál arra törekedjünk, hogy a behozatal és a kivitel iránya ne az 1:1 legyen, hanem lehetőleg nagyobb arányban érvényesüljön kivitelünk. /Folyt.köv./ Me/Vi