Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-28 [0315]
- Behatóbban akarok foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a válság okai és azzal, hogy milyen elveket kell köv etni, / hogy a válsággal megkÜzdhessUnk, hogy milyen észközök állnak rendelkezésünkre hogy . alkalmazzuk ezeket az eszközöket, vagy vannak-e még más módszerek is, amelyekhez hozzá kell nyúlnunk, ha sikert akarunk elemi. Ma már mindenki tudja, hogy Magyarországon a gazdasági válságnak nem Lillafüredj nem a Balaton mellett épített halóiologiai intézet és más hasonló'körülmények az okai. Ezt leheteti; mondani'ne hány esztendővel ezelőtt, amikor még nem nyílt fel a / ' J sz eme, ma azonban mindenki tudja, nogy a válságnak az az oka, /közönség/ hogy a mezőgazdaság minden termeivényének oly mély fokra süllyedt az ára, hogy a mezőgazdasági termelést improduktívvá tette. Mindenki tud 1 ja, hogy a mezőgazdasági válság oka z, hogy a mezőgazdasági cikkek árhanyatlásáral nem tartott lépést a közt érhetnek, a kamatterheknek s az iparcikkek árának csökkenése ami ha bekövetkezett volna, ugy a gazdaközönség az árhanyatlás ellenére is ugyanabban a helyzetben volna, mint volt ezelőtt három esztendővel, mert az arány a bevételek és kiadások között nem változott volna. -A baj az, hogy a mezőgazdaság ma nem rentábilis foglalkozás. Nagyobbak a kiadások, mint a bevételek. Annyi re ment ez, hogy mereng állítani, hogy a gyengébb és közepes földeken ina nem rentábilis gazdálkodni, a gazdag és jó földeken is csak akkor, ha nincs olyan magas kataszteri tiszta jövedelpmi osztályba sorozva, amely a közterheket oly. » magassá tesri, hogy ez megint oly terhet jelent a gazdára, 'amit el naajuwww bír. -.a ma az egész világon szabadkereskedelmi],- lenne, ha ŰZ ea&sz 0 Világon a gazdasági törvények érvényesülésével szemben az emberek akadályokat nem ál.U tanának, a válságnak már régen vége volna, mert hiszen |.gazdasági törvények szabad érvényesülése esetén az automatikus kiegyenlítődés önmagától következik be, mint ahogy az a mult száz a'okban gyatrán történt, amikor nagyobb gazdasági válság rázta meg a'világ gaz asági életét. Ebben az esetben a mezőgazdaság terén a rosszabb, a gyengébb földek,a szállítási lehetőségektől távolabb fetarő földek müvelését már abbahagyták volna és mee-szünt volna a túltermelés. De ezt a folyam, tot követte volna az iparcikkek árának hanyatlása is, mert hiszen a fogyasztó-közönség megcsappanván, ezen a téren is jelentkezett vo3.na olyan tulterme.'-és, amely természetszerűleg az árak csökkenéséhez vezetett volna^ na mesterséges eszközök/el, vámokkal, kartelekkel, vagy más eszközökkel az iparcikkek árát mag. san nem tartják. - De állítom hogy még egy másik irányban is bekövetkezett volna a kiegyenlítődés. Azokba az országoknak, amelyek mezőgazdasági országok és"a mezőgazdasági kivitelben kell, hogy megfizessek ipari szuksé léteiket és küli.'ldi adósságaik kamatait is, önmagától lement volna az iparcikkek értéke, há mesterséges akadályok t nem állítanak'vele szemben.'" Hiszen természetes, hogy ha kivitelem értéke csökken, ugy, hogy kamattartozásaimat a külföldnek fizetni nem tudom, nem tudom megvenni a. külföldi iparcikkeket, felborul kereskedelmi mérlegem, de egyúttal fizetési mérlegem egyensúlya is, ami természetszerűleg az ipar értékének hanyatlás-val jut Kifejezésre és a gazdára a tartozások értékének csökkenését, kamatfizetési terhének csökkenését jelentette volna, t 'lz lett • volna az ál . appt _ szabad gazdálkodás, szabadkereskedelmi^irány tat mellett. Az egyensúlyt azonban óriási áldozatok árán értük volna el, mert a gaz- * dáknat-tekintely.es része, talán jóval nagyobb, mint ma, ment volna tönkre. /Folyt .köv./ Ta/Vi
