Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-16 [0315]
;:: Berlin, január 16./Német Távirati Iroda/ A nemzeti munka rendezéséről szóló uj törvény uj alapra, helyezi a. munkai alkotmáiy t. Az érdekképviseleti szövetségeknek a munkafeltételek körUli harca helyére az állam felügyelete lép es a végső felelősséget a munkafeltót elek egészséges alakulásáért az állam veszi át. Az uj szociális alkotmány alapja az üzem; ennek vezetője a vállalkozó. Minden üzemi ügyben ő dönt az üzemi munkásokkal szemben. Szociálpolitikai kérdésekben a bizalmi tanács támogatja őt tanácsaival. A bizalmi tanácsban a vállalkozó elnököl; a tanács tagjai az üzemi alkalmazottak bizalmi emberei. A vezető - a vállal kozó - döntése ellen a bizalmi tanács többsége a "munkaügyi megbizott'*htz felebbezhet. A munkaügyi megbízott a birodalmi kortiBny legfelsőbb szociálpolitikai képviselője az o gazdasági területén* Az üzemmel kapcsolatos viszályokban ő lép a munkaügyi bíróságok helyébe. ' "feladata főképen a béralakulás ellenőrzése, üzemi szabályzatok irányelveinek kijelölése; kivételes esetekben tarifaremdeletet is kibocsáthat. Kerületében egy bírósági tisztviselő elnöklésével becsületügyi bíróságot kell létesíteni s ez dönt azokban az esetékben,amikor az űzemközösség tagjai megsértik a szociális becsületet. E bíróságok döntései ellen a birodalmi becsületügyi bírósághoz lehet felebbezni. A felmondások kérdésében uj rendelkezés az, hogy az alkalmazottnak ; felmondás ü^ joga lesz ahhoz, hogy a felmondás visszavonására nyújtson be kéres'etet ha a felmondás méltánytalan •". volt és az üzemi viszonyok nem indokták. /MTI/ Cs/Sz w.\ A népszövetség alapelveite nézve nem szabad megalkudnunk. Ha az ^alapokraáry t módosítanék, ez annyit jelentem, hogy szétszórtuk a népszöv ets égben képviselt államokat. A 213. cikkelyt működésbe kell hozni. Sohasem mondottam azt x hogy ezt a cikket ószertároa kell dobni, csupán azt mondottam, és ismétlem is, hogy Franciaországnak nem egymagában kellene kérnie e cikkely alkalmazását. Nem szabad ellenmondásba kerülnünk önmagunkká^, nom lehet a leszerelési eV tékozlótoö olyan magatartást tanúsitani,amoly ollentétbji áll a népazcV otséghoz való hűséggel. Paul Boncour végül a Némotoraa ághoz eljuttatott francia emlékiratról is megemlékezett. Nemetországot pontosan tájékoztatnunk kellett szándékainkról. A francia emlékirat békülékeny,de erélyes állásfoglalása egyetemes halvcsléssol találkozott. A többi ndmzjxek, nevezőt oson azok, amelyeknek véleményére ellenfeleink a legnagyobb súlyt fektették, hangoztatták, hogy szintén ragaszkodnak a Franciaország által védelmezett olvűkhez. Paul Boncour beszédét & szenátus élénk helyesléssel fogadta. A külügyminiszter után Gautherot szenátor szólalt fel,aki bizonyos fenntartásokkal élt a francia-szovjetoroaz közeledés tárgyában eá hangsúlyozta, hogy háború esetén a szovjo-t katonai orojéro non lonat számítani. Utána Millorand szenátor szólalt f.l, aki a külpolitikai neháa ségőkkel szómban valamonnyi franciát szoros ogyasülésrc szólított fol.v
