Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-16 [0315]

/k[ § P á r i s, január 1$. /Magyar Távirati Iroda./ A szenátus ülésének további sóién Paul-Boncour külügyminiszter hosszú beszédben válaszolt az elhangzott interpellációkra és részletesen kitért valamenynyi időszerű külpolitikai kérdésre. - Senki sem állithatja azt - mondotta -. hogy Franciaország ne hallattá volna szavát, amikor arra szükség volt. A mi szavunk talán nem olyan hangos, mint annsk a lármás diplomáciának a hangja* ^mely ugy látszik, mostanában divatossá kezd válni. De azt hiszem, joainfc van ahoz. hogy nivek maradjunk a mérsékeltebb formákhoz. Az eddigi tárgyalásoísat ilyen módszerekkel vezettük és azok eredményét terjesztem a szenátus elé. Nem titkolom a nehézségekot, de ugy vélom, nogy az^k sem az idegességet, sem a nyugtalanságot, sem a relolmot nem feszik indokolttá • - Kétségtelen, hogy az a mélyreható mozgalom, amely Németországot megrázta, ogész Európát félelmetes kérdőjel elé állítja. Németország belpolitikája, amelybe semmiesotro sem szóltunk belő. visszahat külpolitikájára is. A fajvédő Németország nemzet fogalma -illenkezik a francia ncmzctfogslommal. Ez a fogalom a határokon tul akar terjeszkedni és egyesíteni kivánja mindazokat, akiket egy álli+ólagos faji egység füz össze. Ez a felfogás a szomszéda liánokban nyugtalanságot keltett. A Saarvidékkérdésa és Ausztria állapota is ezt bizonyítjs. A Saarvidék kérdése igen kényes, erre vonatkozó politikánk azonban becsületes és világos. A Németországgal megkezdett tárgyalások elején kimondottuk, hogy a népszavazásról nem monrhatunk le. Ebben a kérdésben cfak a Saarvidék lakossága dönthet. Gazdasági előnyök semmit sem változtathatnak ózon az állásponton. Ragaszkodni fogunk a népszavazáshoz. A jelen pillanatban csak az a fontos

f hogy a népszavazás szabadságát és tisztaságát biztosítsuk. A Saarvidak nemzetközi terül etj a kormányzóbizottság'tagjai, valamint a searv^Jléki tisztviselők a népszövetség alkalmazottai. A francia külügyminiszter cs^k ugy léphet közbe, mint a népszövetség tagj*« FŐgondunk az, hogy a népszavazás után senkit se érhessen bántalom a nansz^vazéat megelőző* magatartásáért. - A hitlerizmus erőszakosságai Ausztriával szemben is megnyilvánultak. Franciaországnak mindig az volt a véleménye f hogy Ausztria • függetlensége a középeur©pei egyensúly zároköve. Mindig ezt a politikát védelmeztük ás szükség esetén Ausztriát pénzügyi támogatásban Is részesítettük. Jogi téron is kitartottunk o felfogás mellett. A hágai bíróságnak az Ahschluss-kérdésben hozott döntése a náboru utáni idők egyik legfontosabb ténye. Franciaország és Olaszország og^tért abban, hogy Ausztria függetlenségét ti az ti;, lat ben kell tartani. - Ne felejtsük el, hogy Olaszországot is fenyegeti a néim t hullámok tuláradésa. A francia kormány azonban nem elégszik megezzel a negatív állásfoglalással. A mi feladatunk gondoskodni arról, hogy Középeurópa újjáépítése meginduljon. Ezt a feladatot Franciaországnak és Olaszországnak közösen kell vállalnia. Tekintettel a Nem? forsz ággal szemben megnyilvánuló nyugtalanságra, külpolitikánkat egyre inkább épitőszellemben vezettük. Azt hiszik önök, hogy a francia külpolitika nem számolt ezzel a nyugtalansággal és nem csoportosította maga köré azokat az országokat, amelyek ebben a nyugtalanságban osztóznakí De nem azért csoportosítottuk ezeket az államokat magunk köré, hogy Németországot bekvüritsük. A bekerítés olyan szó, amely már a haooru el/őtt is sok bajt okozott és amelyről hallani sem akarok többé. Mi csak arra törekszünk, hogy a békéhez ragaszkodó államokat egysitsük és megerősítsük. A nemzetközi együttműködés szollomében tesszük ezt és csak Németországon múlik, hogy csatlalcozzók hozzánk. Az a mód, ahogy mi a Németország részerői előterjesztett megnemtámadási • egyezmény tervét fogadtuk, tanúskodik róla, hogy Németországgal együtt akarunk működni azzal a féltétollol azonban, nogy a biztonságnaK a fennálló egyezményekben lefektetett zálogait nem eri bántalom, ellenkezőleg ez a biztonság megerősödik. Tó/L /Fol-t.köv./