Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-18 [0315]
/Francia tanár? vége./ /r / Ui^bb szünot után .' Chautemps miniszterelnök is felszólalt. Azt indítványozta, hogy a képviselőház pénteken délelőtt ismét tartson ülést a törzstőkéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A miniszterelnök ezután tiltakozott Henriot képviselő támadásai ellen, különösen azlellen, hogy a Staviaky-Ugyben nem egyforma mérté kkál kezelik a vádlottakat. Azzal a felszólítással fordulta képviselőházhoz, hogy a Stavisky-ügyet na tekintse harci eszköznek e kormány e 11 aH| mart ez a csapás az egész terlamentet suitsná. .Chautemps fejtegetéseit a kormánypartok nagy tetszéssel fogadták. , . Jjj^^^'l Az ülést ezután péntekre elnapolták. /MTI./ Cs/L /Chautemps szenátusi beszéde./ - Tiszteletben tartjuk minden állam szuverenitását - mondotta Chautemps - és nem avatkozunk be Némtors'ág belpolitikájába, do ki kell mondanunk, hogy a nemzeti érzés ilyen felfokozása visszahat a külpolitikára !«• Chautemps ismertette a békekötés óta Németországnak trt engedményeket. Nénntorfezág nem csodálkozhat, h8 Genfből való hirtelen távozása" bizalma tlenságot "keltett bennünk. Mikor a fegyverkezés csökkentéséről beszélnek, csak jövőbeli csökkentésről lehet szó. Franciaország nem csökké nthet i haderejét, amig más államok fegyverkeznek. — Szamos baráti állam megbízottéivá 1 tárgyaltam é.' mondhetom,ho;gy az egyetértés Franciaország, és szövetségesei között sohasem volt tel íje, sebb, Anglia és Franciaország is összhangban áll. A kétjorezág egyetértése a béke legjohb biztosi téka. Az erélyes védelmi politika nem áll ellentétben a nemzetközi tgyütt működé ssel, ellenkezőleg,azt kitűnően alá* tó ro<-azt i<-. Roosevelt isoeretes külpolitikai beszédét érintve, Chautemps kijelentette, hogy Franciaország teljes mértékben helyeselte Roo«evelt állásfoglalását. Kívánatos Isnne t az ónban , ha Roosevelt még tovább menne és lemondana arról, hogy a támadóval szemben megőrizze a semlegességet. Franciaország - mondotta Chautemps -, hü marad a népszövetség egyezségokmányához. Bizonyos módosit ós okról csak azzal a feltétellel lehet szo, ha a nemzetek közötti együttműködés nem szenved csorbát és*, nem állítják fel a nagyhatalmak dierktóriumát, A nagyhatalmak,felada ta az, hogy a népszövetség munkálatait előkészítsék. A rrancia-néne t közvetlen tarF alásoknak végül is a leszerelése-, értekezlethez kell visszaveze tniök, szóbenforgó kérdések legnagyob^észe, nevezetesen a fegyverkezés és a biztonság kérdése, nemcsak francia-némát kérdés ? hanem minden államot érdekel, A folyamatban lévő diplomáciai tárgyalások célja csak ez lehet, hogy a genfi tanácskozásokat előkéezitse. Nem lehet azonban ujrafegyvefrkozésrol tárgyalni. Ha valamelyik ország fegyverkezését módosítanék, ez fegwerkezési versenyété * vezetne. A békét nem az erők ideiglenes egyensulyára t hanem a kölcsönös bizalomra kell felépíteni. A francia külpolitika hü marad a heroizmus és a testvériség hagyományaihoz, a francia nemzet békegéniuszához. A külpolitika i vita végeztével a szenátus - mint már j*l<n tetttöt—»-257 szavazattal 3 ellen ében bizalmat szavazott a kormánynak. •>/L
