Napi Hírek, 1934. január/1

1934-01-04 [0314]

r § London, január 4. Mussolini és Simon találkozásával kapcsolatban a Reuter-iroóh romai tudósítója jelenti

% hogy Simon tegnap egész nap Londonból érkezett táviratok tanulmányozásával és ai francia emlékirat vizsgálatának folytatásával foglalkozott. Hir szerint az esti összejövetel alkalmával beható vizsgálat alá vették a leszerelés kérdését, határozatot azonban nem hoztak, mert a megbeszélések csak a két ország felfogásának tisztázását szolgál iák és nem kivannak határozott és megváltoztathatatlan döntésre jutni. Elhatározták továbbá, hogy a népszövetség újjászervezésének kérdését ma fogják tárgyalni. A Reuter-iroda jelentése szerint Rómában az a benyomás, hogy a fegyverkezések csökkentésének kérdésében az angol és -z »lasz áliásptnt nagyon közeláil egymáshoz. Az a felfogás, hogy nem arról van sző, vajj*n legyen-e Németországnak 300,000 katcnaja, vagy som, hanem arról, hogy a békeszerződések által teremtett mesterséges egyenlőtlenségeket kiküszöböllek. Csak a becsületes megegyezés alapján álló leszerelés érdemli meg a fáradságot. A Daily Tolegraph római tudósitdiának jelentése szerint Musstlini hajlandó félúton olebemenni *lyan inaitványtknak, amelyektől megegyezés remélhető Paris és Berlin között. G-ondtssn elkerül aztnban mindon olyan lépést, amely ultimátumként fogható fel. /MTI/ Ke/Ke L § L o n d o n, január 4,/Magyar Távirati Iroda A llussoliniSimon-.'ele megbeszélések egyik taniiságakénc "negál" apitja az angol sajtw, hogy Lon.on és Rjma egyet ért abban, nogy a népszövetséget hatásos és gyakorlatilag eredményes szerveretje ^ell kifejleszteni. * A Daily Mail romai levelezője rámutat arra, hogy ha Mussolini célja a népszövetség megszüntetése lett volna

; ak..oor minién reformjavaslat nélkül egyszerien kilépett TO Ina a nép szőve ÓS égből. A Dá ly Telegraph diplomáciai levelezője szerint London ban réget a azt tartó ót ók, hogy az alapokmánynak a bé ke sze rzőc á sektől való különválasztása megszabadithatná a népszövetséget túlságos felelősségétől és megszűnte tné"" a népszövetségi tagok közötíi megkülönböztetéseiét és egyenlőtlenségeket, amelyeket a bekesa.eraődések a győztesek és legyőzöttek között teremteütek. Mussolininak az a javaslata, hogy muJosit"*<k az ala.pomány 10, 15. és 19, szakaszát, amelyek a tagállamok terít le ti integritásáról, a katonai bünte"tő-intézkedésekről és a szerződések mödosi tasáröl szólnak, Angliában minden bizonnyal megértő rokonszenvre találnak. Dz a hsrom szakasz a gyakorlatban v égre hajt ha ta tlanaak bizonyult, s felülvizsgálásukról tényleg már a mult évi négyhat-Imi egyezmény . is gondoskodott. Francia ország és a kisantant azonban kétségtelenül ellenezne e szakaszok mödosi tását s még erélyesebben szállna szembe azzal az olasz javaslattal, amely a népszövetségi tanács hatáskörének kiszélesitését és a. kisebb xiatalmak szavazási jogának korlátozását indítványozza. A limes romai levelezője a következőket irja: Világos,' hogy Olaszország célja a népszövetség gyökeres reformba. Azt állitjálí, hogy az alapokmánynak a 4,-cől a 16.-ig terjedő szaoa.szai ellenkeznek a Kellő g-egyezményben v ál "alt kötelezettségeklel s ss'kségesnek tartják, hogy összhangba hozzák egymással a 10. és a 11., valamint ?.. 10.' és 19. szakaszt. 01aca részről hivatkoznak . rra, hory a 10. szakasi célszerűségét Lord Cecil és a kanadai megbizott már a népszövetség megalapításától kezeve kétségbe vonta. /Folyt.köv.; G^/Vi . . , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció