Napi Hírek, 1934. január/1
1934-01-14 [0314]
:: § Paris, január 13. A compiegnei városi tanács? '« munkanélküli sogélypénztár létositére irányuló javaslatot. Amikor onnck hiro kelt. hatvan munkanélküli folyami hajós megostromolta a városházát, bcbnyomult a hivatalokba és a város kereskedői ollón kihirdette a bojkottot, A osond őrség értosült ugyan a zavargásról, do peronos hiányában . '.< " nom lépott közbo. A munkanelküliok kijelcntotték, hogy addig, amis a munkanélküliak segély pénztára létre nom jön, nom hagyják 01 ^városháza épületéi. /lí.T.I./ _ JJ^t^ -0- § R ó m a, január 13./ Stefani/ A testületi törvény szenátusi vitájának befejezésekor Mussolini beszédet mondott. Kifejtette egyebek '-özötx, hogy a vita, amelyben tízegynéhány szónok vett részt. ujabb_ fényt vetett arra a tervre, amelynek vázolta azután egymásután következő állomásait és mélyreható kidolgozását. A különféle kérdésekre válaszolva mindenekelőtt kiemelte Mussolini, hogy oly.m rendszert teremtenek.meg, amelyben mindenki, aki a jövőben munkásnak nevezi magát, érezni fogja, hogy ez a rendszer pótolhatatlan támogatásban részesiti, még pedig az intelligencia támogatásában. A korporációs törbény nem csupán elvi tanok eredménye, hanem 12 évi gyaKorlati és mindennapi élettanasztalat eredménye. Ismertette a törvény alapvető elveit és egyúttal kioomboritotta, hogy nincs olyan gazdasági tény. amely kizárólag egyéni vagy magánérdekeket képviselne, mert attól a naptól kezdve, amikor az ember beletörődött abba,hogy az enúberek közösségében él,egyetlen cselekedete sem záródik le vagy alakul ki ő benne magában, hanem annak az ő személyén túlmenő visszahatásai vanMussolini szólott ezután a kapitalista gazdaságról. Kijelentettej hogy ez a multjszázad és a raostuni évszázad egyik tényezője, de a középkorban még nem is állott fenn., A kapitalizmus szoros kapcsolatban áll a gép megszületésével. A kapitalizmus első időszakában gazdasági tényei főként egyéniek és magán jellegűek voltak, . A mostani elméleti emberek a leghatározottabban kizárják a közgazdaság kérdései bői az állam közbelépesét és azt kivánják, hogy az állam maradjon tévői tőle es csupán a nemzet biztonságát és közrendiét "biztosítsa* Az ipari kapitalizmus \ -s-t jelensége ókkor családiasán nyilvánult me &£, Voltak hatalmas nagyipari családok, amelyek apáról-fiura adták tovább nem csupán a gyárakat, hanem a becsvágy érzését és a közmegbecsülés örökségét»$aSKa nagy dinasztiák 1870. és 1890. között szét:áz/íródtak és nem . u> r tudták- többé ellátni k feladatkörüket. Sboen az időszakban jelent meg a részvénytársaság, - Nem kell azt hinni, hogy a részvénytársaságot az ambe*ri gonoszság találta ki vagy teremtette mego Jckw született meg, amikor a kapitalizmus megnő vek eaett arány fában, nem számithatott többé a családi vagyonokravagy ezekre a kisebb csoportokra, hanem kénytelen volt a névtelen tökéhez folyamodni, részvényeket ás kötelezvény eket kibocsátani. Sz az időszak, amikor az ipar nem • «'.-..... tudott tőkéhez jutni, hanem felhasználva erejét vagy tekintélyét; bankhoz folyamodott. Araikor egy vállalkozás a tőkéhez folyamodik, megszűnik sajátságos jellege es köztényezővé vagy társad-Imi tényezővé válik. J i* it u Ez P- Y 4 h ?™ előtt fennállott jelenség jellemzi, milyen mélyen átalakult az egész kapitalizmus szervezete. Ennek az átalakulásnak ute- • me egyre gyorsult a haboru előtt, a háború folyamán és azután. Most mar kívánatos az állam közbelépése. De hát be kell avatkoznia az államnak ? - Kétségtelenül ! WSZ /Folytatása következik/ ORSZÁGOSLEVÉLTÁI K szekció
