Napi Hírek, 1934. január/1

1934-01-13 [0314]

Bocs, január-13. /Magyar Távirati Iroda/ Schusch^igg Kurt dr. osztrák közoktatásügyi miniszter az Universal-Korrespondenz-'tudósitója előtt Madách Imro drámájának, "Az mibor tragödiájá

,,-nak küszöbönálló bocsi bemutató alőadásával kapcsolatban nyilatkozatot tott Magyarország ós Ausztria viszonyáról". - Nagyon örülök a^ak - mondottaga miniszter - hogy a napokr' ban az emberiség sorsával foglalkozó'európai*>agy drámák közül a harmadik, "Az enb-or tragédiája" Madách Imrétől, szintén bemutatásra körül a bécsi" Burgszinházban, ahol Gootho "Faust"-"ja ós Ibson "Poor Gyn.t"-jo már rcgon' otthonra talált* Meggyőződésem szerint az osztrákok ehhez a "agy szellemi alkotáshoz is bizonyara-'negtaiálják az utat. Előkósziti okot orre S vallásos tárgyú középkori nőpszinrü, anoly sokhelyütt ndg na is öl a nóp körében ós ugy rd>t Madách müve, elkiscn az emberi" óletot a^bünbeosóstől az*'utolsi5 ítéletig, valamint*'Goethe Faustja, akiiek szinten végig kell vándorolnia azon az útvonalon, amely "a^'monnyből a földön keresztül U pokolba vozot". Mig'Faust a maga személyében jut el'a kétség, vágy ós bün utján ,1 megváltásig, "Az ombor tragérliájá"..ban'Adán, az onberistfg ősatyjalátomásszerűen éli at leszárnazcttainak sersát. Az csztrák közönség Maaach költetlónyőben Szólósobb távlatot talál'jiajdj mig Gootho költeménye t3lst5~ sorban az egyénben ábrázolja a világot, addig Madách müve a világmindenségben tükrözi visszaráz onbert. Minő'nognyugvást nyújt

? ' ha olyan időkben, amikor az emberiséget a logfíélyetb meghasonlás emészti ós'amikor sohol sem latjuk a kivezető^'utat ínségünkből ős nyomoruságunkból, hitvallást hallhatunk, anoly boldognak tünteti fel*'az örök emberit, az emberisug altalános sorsát. Madách "tragédiá"-nak novezto müvét: sokan " , • tényleg kishitüséget ós csüggedést olvasnak ki b*olőlo. Való irraz. htsgya nagyar költőt" sok sorscsapás sújtotta életében", . . . > ' „... ugyis"'mint embert és úgyis mint hazafit. Mi>t berbernek, a'legsúlyosabb kiábrándulásokban volt rcszo ós cárit hazafirffcya n.enzoti történőién egyik legmegrázóbb korszakát kollott átszonvodnie. finnek ollenéro som ő, sem pedig müve nen tévedt sötót csüggodósbo. A tragádia utolsó szava a döntő os oz igy hangzik: 'TSBbor küzdj os'bizva bizzál!" . Gcotho-Faustjában is : megváltástigerőn tárul iá a Henry a föld felett. A Gonb'sz hatalma sem Goethénél, sem pedig Madáchnál nom tudja az embert leigázni. Mert, mint Goethe mondja: "ki éltét ouzgva küzdi át, az Ég azt el nem hagyja. Madáchnál pedig az Ur i'< i^.-) Lucifer] dőre tagadásáról ezt mondja: ' "Eltántoritj a bár -az mitse tesz - egy percre az embert. majid visszatér;' *• Madách, mint minden igazi tragódiairó, onbsr ós költő, aki ha látja is azegósz "omberisőg szenvedését. mégis t egősz lolkével hisz az igazban, jóban ós szépben. Ezért mélységes hálával tartozunk noki* A magyar nomzotet ós az csztrák nemeteket azonban nemcsak az omberisőg kötelékei fűzik egymáshoz. nemcsak szomszédság "ós több tivszazadra terjedő történelmi közóssög/haner.1, az ország ós a nép minden eltérő vonása ellenerő, világszorJóleti boiső rokonság alakult ki közöttük. Amit a magyarjaira puszta ad r.iog, azt az osztrák a magas hogy-" vidékből meri ti: -zavartalan tökint etot a nosszo-vogtoronsegbo. Mindketten Szeretettől csüggrok hnzájukon ós rondithototlenül *. ' \] . hisznek a boldogabb jövőben, /erősitette meg kapcsolatukat', Tó/Ke/Ke ' • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR " • "B é c s . január 13. /Magyar Távirati Iroda/ A btícsi rá di ÓK szekció január 18,-án QS

te 6 óra 50 nerckor közvetiti a Burgszinházban olőisáás ra korülő-"Az Ember Tragédiája" egyik próbáját. Hz alkalomnál Röbboli«r" Hennáin, a Burgszinhaz igazgatója tiki a darabot rendezi, Mohácsi Jenővel, a darab fordítójával együtt, szintén beszélni fog a mikrofonba, Te/Ke