Napi Hírek, 1934. január/1
1934-01-02 [0314]
c*-w> /l/ § P á r i s, január Zm/MagpT Távirati Iroda. / ^z estijí^ok ugy értesülnek, hogy szombaton este az «ngol/és nem a belga/ kormány tett lépéseket a francia kormányaiéi a Hitlernek szóló jegyzék módosítása céljából, A francia kormány azért sietett a jegyzék átadásá val, _ hogy ideiében kivonhassa magát sz angol nyomás alol. Parisban attól is tarto--ttak, hogy Rómában es Londonbsn a jegyzék tartalmát még annak átadása előtt'vita tárgyává találják tenni. A Liberté *" ugy túrja, hogy szombaton este Raul-Bonc our telefonon utasította Francois T . Poncet-t ? hogy a jegyzetet haladéktalanul adja át, A jobboldali Journal des Débats helyteleníti ezt a nagy sietséget, amelynek hivatalos helyen edott magyarázata inkább meglepetést, mint megelégedést kelt."A francia kórnány ezek szerint saját álláspontját csak megfutamodá8szerÜ eljárással tudta megvédeni. A francia jegyzék tartalmáról írva a Paris Spir igen megbízható forrásból ugy tudja, hogy a jegyzék a^leszere^és terén messzemenő engedményeket tesz, de csak azzal a feltétellel, ha Németország ' viszon-flbiztositékokat ad a katonai jellegű alakulatoknak feloszlatására és he általában minden ujra/^égyverkezésről lemond-? A lap berlini tudósítója szerint a német kormány nehéz helyzetbe fc*rüli egyfelől semmiesetre sem ak^r lemondani az uirafegyverkezésről, másfelől pedig a nemzetközi közvéleményre való tekintettel nem # utaárthatja el állandóan a Franciaország, részéről érkező békülékeny javaslatokat. Berlin mindenesetre megvárja, hogy a külföld állást foglaljon és ,csak azután hoz majd döntést. /A/ § P á r i S, január 2./Magyar Távirati Irore. / A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rcse nberggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivat alának vezetőjévé 1. Rosenberg, aki igen elfoglalt ember és csak kivételes esetekben fogad külföldi újságírókét, a kérdésekre gyorsan válászolt, mint akinek nince vesztenivaló ideje - irja a tudósító. A francia-német közvetlen tárgyalásokról Ra e riber g a köv e tk e zőke t mon d ot ta: ". — Nem tagadom, hogy a nagy ne*-mzetközi értekezletek, amelyeken a tárgyalófelek egyenlő jósokkal vesznek részt, jó eredményekbe' is vezethetnek, de ugy vélem, hogy bizonyos kérő? sexet elonyösebb kettes-' ben megvitatni, hogy a közvetítő het^imak ne idézhessenek elő férreártéieket. Ha ketten vagyunk, világosabban látunk, mintha öten vagyunk. Németországban a közhangulat ma um olyan franciaellenes, mint l Q ?-3-ban és az azt követő észtendőkben volt, amikor Franciaország súlyos fizetségeket követelt. v ••• .. Ha e jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a léskör mégjjobban meg fog enyhülni. A vezér már megtette az első lépést és^most várunk a választ, Németország sze^érs f legfontosabb kérdés a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag-németben igen sok érzékenység vai és ezt .ez érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Németország csupán azért akar fegyverkezni", mert a „körülötte lévő államok mindegyike nagyobb haderóV'el rendelkezik, esztelenség volna támadójháborura gondolni."! locarnói szerződés következtében tüstént egész'jíuróp8 ellenünk fordulna. Is ha már Franciaország és Németország között teljes lett az egyenlőség - kérdezte a tudósító.- akkor hova fog fejlődni a francianémet viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? - A francia-német megegyezés - felelte P.osenberg - semmiesetre sem jelentheti annak az állapotnak fejtartását, amelyben jelenleg fuldoklünk, amely megfoszt életlehetőségeinktől. Égy hatvanötmilliós népnek piacokra van szüksége. - Annyit jelent ez - kérdezte az újságíró -, hogy Néne tország gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocialista kormány Keleteurópa átszervezésére gondol* /y ORSZAGOSLEVÉLTÁR Rosenberg erre a kérdésre nem válaszolt. Kszckció • - Semmit sem mondhatok - felelte -, itt már a hivatalos', körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem lérhetek tul. Bl/To/L ——•
