Napi Hírek, 1934. január/1

1934-01-07 [0314]

Nemzedék-dnk legfontosabb életkérdése: mi az igazi és megválté formuláj a laJ hagyomány ós forradalom között neghasadt/politikai életinek.* A megváltó szó csak a törtcnet-tölcseleti szemlclcacs várta- , járói jöhet,de itt is szükség van a gyakorlati politika

1 gyakorlott szemének tisztánlátására. Eddig a történelemben az uj óolitikai esznek ós mozgalmak nyugatról keletre haladtak. Most azonban azt latjuk, hogy ezek %z eszmék ss mozgalmak azoktöl a népektói indulnak ki, amelyek boázasztó ^azdasá^i nyo:oron estek át. Ezek a népek ne^safe uj bslpolitikai, de egyúttal uj íienzetközi rendet is akárnak. Mi az értelme ezeknek a,nagy átalakulásoknak, ezeknek a forradalmaknak és diktatúráknak'! És ml az értelme a gazoaaági ólét uj eszméinek? Semmi egyéb, mint az. hogy a versenv ós a harc nelyébe az embereknek ós szervözetőiknek szolidaritását akarják állítani, hogy a harc kikapcsolásával ós a harc rettenetes áldozatai nélkül elírják a kivánt" óletcélt. Az emberi életet két végok irántit ja: 1. a darwini küzdelem a létért; 2. a küzdelem kikapcsolása együttműködés, munkamegosztás és alkalmazkodás révén. Az első ál-.andó az életben, a máso-lik eiőre viszi az emberi nem fejlődését. A történelem ids-oda ingadozik az individualizmus és az univerzaliamus korszakai között ós minden történés vagy az egyik, vagy a másik irányban hal ad. A középkor az univerzálizmus korszaka volt. Azután az individual'zmus korszaka következett, de csak igen rovta időre, mert az abszolat monarchia államában uj univerzális hatalom keletkezett. Ez ma^a után vonta a középosztály felvirágzását. Ezt a korszakot leváltotta a fraacia forradalom, amely a hatalmat a népnek akarja juttatni. Az indridualizmus uj korszaka kezdődik. Kifejlődik a nagytőke uralma, hatalmas világbirodalmakat szerveznek. A szaoadverseny gondolata diadalt arat. ítz eredmény rohanó haladás, de sok áldozattal. A darwini* elv f

yóz. Ez az a hagyomány, amellyel ma a politikai életben számolnunk öli. Ugy látszik azonban, hogy a világ uj utako. akar haladni. Mit őrizünk majd meg ebből ,a hagyományból es mit tanulunk majd a forradalomból \ Ez a döntő kérdés. A régi hagyományokhoz v aló ragaszkodás a nemzeti gazdaságok összeomlására vezetett. A politikai versengés elkeseredett harccá fajult. A nemzetközi életben az önkójfcryé lett az első szö, így következett be a világháború és most győzők és legyőzöttek azelőtt a$s kérdés előtt állanak, miként lehetne a válság megoldását ért fai" », * i i'rfr'i a kormányzás uj módsereit megtalálni. A szociálist, a gazdasági, a belpolitikai-nemzeti és a nemzetközi élet jelenségei szintézist kívánnak. A szociális életben a középkori paraszt-proletariátus helyén a városi proletariátust látjuk, A gazdasági életben az emberek a tőke egyoldalú uralma ellen harcolnakKét módszer kínálkozik: a kommunizmus, ahol minden ember az állam alkalmazottja. A másik módszer a kapitalisztikus gazdálkodást a kollektív akarat befolyásával akarja kiegészíteni olyan módon, hogy befolyásolja, korlátozza és ellenőrzi a gazdasági eletet. Itt a hagyományhoz való visszatérés egyet jelent a lehetetlenség^, mert la gazdasági élet jröagr)* laissez fairé elvét már feladta.Es az állam is^oelényxűL a gazdasági élet minden vonatkozásába. Ehhez járul, hogy az európai népek életének tere megszűkült. A szabadverseuy helyébe, lép a vámvédelem ás az autarklfía. To/Ti /Folyt.köv./ ^ m , t _