Napi Hírek, 1933. december/2
1933-12-18 [0313]
Az ügy előzményei a következőkben foglalhatók össze: 1635o-ben Pázmány Péter bíboros. Magj'arország hercegprímása, Nagyszombatban egyetemet alapított ós az egyetem számára ncg ugyanabban az övben Magyarország királyatói, egyidejűleg német-római császártól, megkapta a szokásos privilégiumokat. Ezt az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre helyezték át. 1775-ben Mária Terézia királynő az egyetemnek örökös donáció ós alapit vényként a felvidéken fekvő birtokokat adományozott: ezt az adományozást 1780-ban és 1804-ben megerősít ették és 1781ben és 1804-ben külső formák között is megtörtént a birtokbavétel. 1777 óta az egyetem javainak ügyét, amely javakat az okmányok többizben "egyetemi birtokok" néven emlegetnek, a "közalapítvány ok királyi igazgat ósága" intézte /leszámítva egy rövid megszakítást a SL században/, 1870 óta pedig az egyetem költségvetése a magyar állam általános költségvetésében szerepel. Az 1918. november 3.-i fegyverszünet idején az osztrák-magyar csapatok csehszlovákká lett része behatolt Magyarország északi vidékeire, követték őket az uj csehszlovák hatóságok, amelyek lefoglalták azokat a felvidéken fekvő birtokokat, amelyeket 1775-ben, 1780-ban és 1804-ben az egyetemnek adományoztak. 1 birtokok kezelését 19\19-ben egy "központi bizottságira bízták, amelynek joga volt r ondóik ózni a jövedelmek hovafordításáról. Az 1920. júniusában aláirt és 1921 júliusában életbelépett trianoni békeszerződés kimondja; /250. szakasz/, nogy a magyar alattvalóknak az osztrák-magyar monarchia, régi területén fekvo javai visszaadandók "z ott felsorolt rendszabályok ala nem eső jogosultaknák ; a békeszerződés kimondja azt is /246» szakasz/, hogy a "magyar alattvaló" fogalma kiterjed jogi személyekre is. E rendelkezések alapján a Pázmány Péter tudomány egy otem 1923. I decemberében a magyar-cseh vegyes döntőbíróságnál eljárást t ott i#ly arat ba I kérve, hogy adják vissza felvidéki birtokait, amelyek non ősnek az*a,gyeten I szabad remeiké zési jogát korlátozó intézkedő se k alá. v A döntőbíróság, amely ellen a csenszlovák kormány 1926. novemberében illetékességi kifogást emelt, 1932. áprilisában kihatározta, hogy összekapcsolja az illetékességi kifogást az érdemi döntéssel: a döntöMrősag 1933» február 3.-an végzőst hozott, amely szerint a trianoni békeszerződés 250. szakasza értelmében illetékesnek mondja ki magát és elrendeli, hogy az egyetemiek adják vissza a vitás birtokokat olyan állapotban, amilyenben azok a csehszlovák hatóságok által foganatosított rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Ezt a végzést felebbeztók meg az állandó nemzetközi bírósághoz. 1 & 17. , Az állandó nemzetközi bíróság előtt a csehszlovák kormány mindenekelőtt azt vitatta, hogy a vegyes döntőbíróság tévosen jelentette ki magát illetékesnek és hogy nasculoképen jogosulatlan a budapesti Pázmány Péter tudoranyegyetemnok az az igényo, amely a szóbanforgó ingatlaiok visszaadásBara irányult. . . , A bíróság * ez érvelés elvetésének indokolásában non választja külön^az illetékesség kérdését a javak visszaadására támasztott igény alaposságának kérdésétől. Csak arra szorítkozik, hogy egyrásután megvizsgálja, vájjon az adott esetben elég tétetett-e a trianoni békeszerződés 250. szakaszában foglalt feltételeknek, fent ártva magámk, hogy ká& X&JUQ azután szegezze le, nilyon következtetésekre jutott es hogy ezek milyen következményekkel járnak az ügy elintézésre nézve. Az említett feltetelek a következők: a/ a beielenFott igény magyar alattvalótól szárnazik-e; b/ az igény magyar alattvaló javaira irányul-e; és c/ olyan javaktól iosztottak-e meg ezeket az alattvalókat, amilyenekre, az idézett szakaszban felsorolt intézkedések vonatkoznak. /Folytatása következik/ Kö/Ke , , ORSZAéOSLBY^™ 1/ éAtfvítk
