Napi Hírek, 1933. december/2
1933-12-22 [0313]
ondón , december 22, /Magyar Távirati Iroda./ A Times második vezércikke az angol alsóház tegnapi vitájával foglalkozik és kiemeli, hogy Mebane képviselő felvetette a revizio kérdését. Aziránt alig lehet kétség, folytatja a lap, hogy - amint gyakran kimutattuk - addig nem lehet igazi nyugalom Európában, amig a beké felülvizsgálásának kérdésével nem nézünk szembe bátran és nem intézzük el azt az egyik vagy a másik irányban. Arra van szükség, hogy a kényszer békéket t ár gy a láson] alapuló békékkel váltsuk fel, amit Nyugateurópára már meg is valósított a locarhoi egyezmény és ezt főként Sir Aoisten Chamberlain segített létrehozni. Teljes tisztelettel Chamberlain érdemei iránt hangoztatjuk - mondja a lap - hogy a kényszerbéke kifejezés nem puszta német propaganda, amelyet a Times kapott fal. Chamberlain ugylátszik felteszi ? hogy a világháború után kötött szorződések ép egy tárgyalás oredményoi voltak, mint a többi béke az őrződé s. Tudnia keJLLono azonban Chamberlainnok. hogy a napóleoni háborúk, a krimiai háború és a francia-német háború után a legyőzött államok képviselői leültek a tárgyaló asztalhoz és pontrólpontra megtárgyalták a győztosekkel a béke feltételeit. Ezt a jogot megtagadták a legutóbbi háború veszteseitől, akikkel ogyotlenegy esetben sem^ültek le a győztesek ugyanahhoz az asztalhoz, csak amikor alá kellett, irni a végső foltétolokot. Másrészt beszédének későbbi részében Chamber-* lain is elismeri a felülvizsgálás bizonyos mértékének szükségét azzal a kikötéssel, hogy a módosítást követelő hatalmak mm igyekeznek az egész mai helyzetet megváltoztatni s az esetleg elérendő józan és mérsékelt kompromisszumot a kérdés befejezésének, nem pedig uj hadjárat megkezdésének tekintik. Sir Austen Chamberlain érintett beszédének fentidézett része, melyet csak a Times közölj a következőképen hangzik: Könnyű dolog a versaillesi békét kénysz erbékéno k nevezni, de melyik szerződés nem volt kényszerbéko, amelyei a győztesek háború után kötöttek. Ez a kifejezés csak a Times és egyéb lapok által felkapott német propaganda, amely a folytonos ismétlessel csak arra alkalmas, hogy félrovezosso a közönséget. A versaillesi szerződés talán nem korlátlan emberi bölcsességnek a remekműve és módosítása nem lehetőtlen, de a háború óta ogyebet sem t tettek, mint módosították azt. ügy nem lehetett az uj határokat megvonni, hogy ne maradjanak,kisebbségek egyik vagy másik. < oldalon, de nagyjában (vonták meg a határokat, amint 1 w-'M azt a lakosság földrajzi oloszláse leho tővé tette , bár lehet, hogy némi ™ tévedéseket elkövettek. Ezeket jóakarattal f közös egye tért éssol bizonyos feltételek mellett jóvá lőhet tenni, A revizionista hatalmaknak ki koll jelenteni, hogy nem a kar ják a z egész jelenlegi helyzetet felborítani, hogy nom akarnak mindent visszavonni, amit a háborúban olvsszitettéi, ki kell jelonteniök, hogy lehetséges oly mérsékelt és józan kompromisszum, amely számukra egyszersmindenkorra elintézi a határaK kérdését, hogy ennek a kompromisszumnak az elérése a vita befejezését, nem pedig uJaob hadjárat megkezdését jelenti. Mindeddig nem észleltem ilyen szellemet a legyőzött hatalmaknál, amelyiknek biztosítékit kell nyuji aniok arra, ho^y a Kompromisszumot véglegesnek fogadják el és nem lobbantanak lángra olyan követeleinket, amelyek háborúra vezethetnek. Ezekbe a háborúkba Anglia is okve t le nül be 12 so dródnék. To/To/L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
