Napi Hírek, 1933. december/1
1933-12-12 [0312]
A r A s > december 12. /Magyar Távirati Iroda/ Jcrauts Kayser, a radikális párt egyik vezető-tagfo az Appel cimü balojd&lf lapban nem helyesli a kisantant merev állásfoglalását a szersődésrevizid kérSyíi^ft: £ fcl ?antant-államok -irja Kayser- ismételten és az eddiginél ' nyersebb formában hangoztatták, hogy minden revíziót elleneznek továbbá hogy.a népszövetség- egyezségokmányai a jelenlegi fornajában e^rinteüStíK' akariak fenntartani. Fz az lilás foglalásuk a mostani }dT\&l^kíóz^t lelalmetes jelentőségre emelkedik. Ia kell emelnünk, hogy miiven különb^JxiT^ÍJ kisantantnak ezt a felfogását Paul-Bonc o urnák lacutobb tett nyilatkozatától. Nézetünk szerint Franciaországnak nemszabaa móaositania azt az arnyalatokban gazdag álláspontot, amelyet PaulEoncour a sajtó képviselői élőit ismertetett. Reméljük - irja Kayser -, hogy xaul-Boncour meg foajs győzni Beneet arról, hogy a kisantantnak Csfsz^L min kérdésben merev^eluta sitó magatartást tanúsítania/M ... 1* ár ia december 12. /iiagyar Távirati Iroda./ Jaoques oainv^ngj/ismert publicista a Libertében a francia-német tárgyalások /történetiről lélektani akrdályaivol foglalkozik. A tárgyalások sokkalteveseibbnehezsegbe ütköznének, ha n franciák lelkét nem terhelne annyi uitler eilen irányuló gúnyolódás emlélp . Emellett Hitler győ~ zelme megcáfolta a frnnciák jé&lásait is. A német köztárcasá gra és általában a nemet demokráciára vonatkozó francia ábrándképek szertefoszlőttek. Abbé belő kell toradni; de az elh-ngzott szovnk emléke sulvos^n nchozedix: a lolkckre. Pedig a győzteseknek nem lenne- sz~h-d félénken vagy habogva ooszelni a legyőzöttekkel, Bismarck sohasem mulasztotta cl az cliwlnr.t. hogy megmondja,nmit jónak látott. Gnábcttr annakidején nom mert személyesen tárgyalni Bismarck-k-1, mert félt, fogy cz rossz vért fog szülni. Hitler, aki most zonos helyzetben v-n, ogyált-láb-n nem érez ilyen feleimet* Elloirkezoleg,ugy látszik, hogy ezutt-1 - mi megbízót taink az aggoü-nlrnnskodók* Különös dolog, szinte azt hihetnők, hogy a francia államférfiak bizonyos alsóbb re aidoséget éreznek a negyvenmillic' szavazatra támaszkodó diktátorral szembeni Az igazság az,"hogy Hitler má? felvilágosítás okat, sőt majdnem számadást kér; Francois Foncet-től. Kérdőre vonta őt, hogy mit jelent Benes párisi látogatása, Paul-Boncoir keleti utiterve és hogy vájjon Iranci-orazag be akarja-e keríteni NŐIIB tors zágotí Nehéz dolog Hitlernél-: válaszolnunk, mert mindez igaz is, nem is. Mert nem merünk határozottan igent mondani, mert bizni akarunk Németországban, holott bizalmatlanság tölti el lelkünket és mert kímélni akarjuk s kecskét is é.s a káposztát is. Az egész francia-német közvetlen tárgyalás kétértelműségekből indul ki. Franciaország nem kelti az erősebb fél benyomását. A kezdeményezést pedig Hitler ragadta magához, akit azonban a bekerítésre vonatkozó régi német lidércnyomás gyötör./K r M./ Cs/ L /r/ Ma ÜT i d. december 12.. ,/aolff./ A saraa>oesei polgári kormányzó elrendelte a villamos vasutas -szakszervezet vezetőinek letartóztatását. A város polgármesterét felfüggeszt ették állásától, mert ^ ikapótt parancsok teljesitasében közömbös itvfc. Forróiban szélsőséges e©é.'«ek felgyújtottak egy templomot./MTI./ Cs/L /r/ Pár i s, december 12. /..olff ./ Az Intransigeant leire sztéléét' /, amely " szerint az angol kormány legközelebb értekezletre akarja egybehívni a négyhatalmi a gye zmény aláiróhat almait s az értekezletre meghívnák az <yesult üllamokat is. Az értekezlet feladata lenne megállapítani snnekaz ug szövetségnek alapelveit, amely az„ olasz kormány és az angol kormány egyes tagjai kívánságának megfelelően a népszövetség helyére lépne. Az Intransigeant nézete szerint megegye zé meni oh etcsen n&he zen j hetne leire, mert IWncis ország raul-Bonco^ur utjá a népszövetség mellett fotelt állást és hasonló ért olombc-n. nyilatkoztak Franciaország szövetségesei ir. /MTI./ (Cs/L) PtJC%#€ . . ' ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ————— i/ I.„:a
