Napi Hírek, 1933. december/1
1933-12-11 [0312]
§ Teleki Pál gróf volt miniszterelnök hét főn este a berlini gazdasági gyűlés keretében előadást tartott s rámutatott arra, hogy mi az európai válság alap oka, Semmi egyéb mint sz, hogy Európa eurógaizalta a világot s míg azelőtt ő egmaga volt a világ, vagy legalább az ovéjolt a világon a hegemónia, mosjg szó legszorosabb értelmében v? "lücriLsffié lett* A világ európaizálása a felfedezések ka ával kezdődőit, az igazig mtenziv európaizálas azonban a legutóbbi évszázadban a gépek, kollektivizmus, a természettudományok korszakában történt. a . kz előadó tanársegédével, Koof* Perem dr.-ral együtt tanulmáiwozta • és térképezte Európának es a mérsékelt égövek mazcgaz<k&ár gának belterjes fejlődését. Ezt ö-muhkát még nem tették közzé, léiyoges eredménye azonban abban foglalható össze, hogy a., világ tulr.j donképe ni picicaNyugoieurópa. Nyugat európn a. világ bankára, o-világ n-gspniosr., n világ szénbányásza, ós igy tovább. Lénye gében szabad kereskedelmet üz, mert ezt megengcathcti magának. Természetesen Anglia halad az élen* A XX. század k5aEöbén,még a világháború kitörése előtt ez a csodálatosan centrális rendszer kezd felbqmlani. Mindenfelé hatalmas erejű fogyasztóközpontok ás ezzel egyidejűleg uj termelő központok keletkeznek. Verseny keletkezik, amely a saját területeién kivül versenyfutássá loaz, a saját területeken pedig önellátási törekvésekhez vezet. A mezogazaaság-*fö 1 drajzi tanulmányok azt mutatják, hogy a XIX. század elején észlc-iheto helyi gazdasági decentralizáció állapotából az egységes világpiac hullámhegyén kcr sztül /1870-től 1910-ig/ a világgazdasági decentralizáció állapotába kerülünk. A szabaokc re skcdolem körülbelül ugyanebben az időben volt a tetőponton, de a századforduló idején már Angliai-:; is védővámos oszmék és szükségszerűségek szorongatják. Politikai és szociális téren is mogállapitbatfac* onnok az európai teljhatalomnak átmeneti ideje a központosított világgazdaságba. Áz a városiasodás korszaka. Az e mii tett tetőpont idején sokan odahagyták a falut és a városokba özönlöttek. A századforduló óta azonban jelentkezik az ellenhullám, a menekülés a városból és kertvárosok megalapítása. Ez nem visszafejlődés, hanem haladás s együtt jár a vidék városiasodásával, amit a technika fejlődése, az autó, rádió, mozi stb. tesz lehetővé. I mezőgazdaságban ez további decentralizációhoz, sőt autarkiahoz yezet nagyban eA kicsinyben egyaránt. Európa helyzete e folyamat során alaposan megváltozott. Nem vagyunk többé centrum, nanem viláűíészj. lelaostunk többé nem európaizálas, hanem sajátosságaink megőrzése/A politikában az orósen központosított állemhat^lomtól a liberó^zmuson keresztül az államszocializmus felé vezet az ut a XIX, század individualizmusától a közösség ideológiájához. A világ, ugy látszik, és ezt reméljük is, a tömeg uralmának korszakából olyan ido felé halad, amelyben inkább a minőseget és tekintélyt óhajtják es kivánják. I . TT Világos, hogy Európát ismét rendes kerékvágásba kell terel9P gy n 2 z a politikumnál vagy a gazdasági résznél kezdodik-o, talán nem is fokérdés. Csak azzal kell tisztában lennünk, hogy a részletmegoldások nem használnak és nincs szükség-papiros--vagy kongresszusmogoldásokra som. Legfontosabb az akarat egysége. A kongresszusok csak részletkérdéseit tudnak ad referendum kidolgozni. Bátor határozatokat itt sohasem lehet hozni. Európának az igazi békét és ezzel a világgazdaságban őt megillö^o helyet csak kevés ember hozhatja meg, akiknek Európa békéje és sajátossága ép ugy a szivükön feleszik, mint a maguk népének sajátossága és fennállása. Ugy látszik, hogy kezdünk jó uton haladni. A politikában ep ugy«mint a gazdasági életben. A békediktátumokat állandósít4 vagy politikailag agressziv szövetség formájú gazdasági konstrukciók helyébe inkább az egyes népek és egyes emberek közötti részletkérdések megoldása lép előtérbe. Ha/Vá /íolvt. kffif/™™^
