Napi Hírek, 1933. december/1
1933-12-01 [0312]
^Eckhardt Tibor dr. országgyűlési képviselő ma este a glasgowi egyetemen beszélt a Duna-völgy helyzetéről. Hangoztatta, hogy a Duna völgyének egyes kérdései önmagukban véve talán kicsinyeegyüttvéve azonban hatalmas és talán a legsúlyosabb kérdéskompiexus£"alkotják Eurdpában. A ^érdest nem magyar szempontból akarja vizsgálni, hanem az általános eurOoai érdek reflektorfényével szeretne rávilágítani a feldúlt Duna völgye re. JÍ VÁ4TU!>-Z*IS A Duna-völgyi népek . viszonyainak helyes szabályozása mindenképen nehéz feladat. Hat klilön nemzet él Európja{ s ezenfelül meg tíz külön # nem.zeti kisebbsége Minden európai faj, csaknem valameniy inyelv s az üurópában létező valamennyi hitfelekezet feltalálható ezen -z aránylag szák területen meglehetősen zavaros keveredésben. Az osztrák-magyar monarchiában ez a számos apró nemzetet felölelő egész terület egységes vezetés alatt élvezte a nagyhatalmi állással járó összes előnyöket, amelyeket külön-külön egyik nép sem tudott volna magának biztosítani. Föléraj zi helyzeténél és politikai szerkezeténél fogva áz osztrák-magyar monarchia biztosította hosszú időn át az euróé.i kontinens politikai egyensúlyát, mert sem g pánszláv, sem & pán germán terjeszkedés nem tudott átcsapni' a Duna völgyén addigiamig a monarchia egysége érintetlen volt* A meleg tengerek felé irányuló nagy-orosz törekvéseknek ép ugy mint a berlin-bagdadi elgondolásnak Bécs és Budapest konformis politikája állotta az útját Habfeburg vezetés alatt. Az osztrák-magyar monrchia nem volt tökéletes alkot'ás, de talán egy nehéz probléma legelőnyösebb megold ásánek volna nevezhető 0 Az erők sablonos szabályozása helyett a legapróbb részletekig menő individuális megoldások találtak a monarchia kereten belül alkalmazást. A Habsburg-dinasztia — egyik népével sem azonosítva magát gondos őrzője volt főleg az erőseűbekkel szemben a gyengébbek jogainak, érdeke lévén megőrizni a jogara alatt állo területek belső békéjét. , , , Ez a Duna-völgyi helyzet azonban nm'csak előnyöket, hanem komoly hátrányokat is foglalt magában- Az osztrák-magyar monarchia teWesen egyik nép?,vel sem azonosította magát s az anacionalizmus nemcsak ereje,'"hanem gyengéje is volt ennek a megoldásnak. A probléma lényegileg abbál állott, hogy a dinasztikus princípium alapján egyo ldakúag megszervezett osztrákmagyar monarchiát önálló nemzeti allamoks pontán együt tmüköi é a& vei fellett felváltani .'ami egyáltalában nem j elentSfözükségszerüleg a Habsburg-uralom megszűnését* A probléma kisebb méretek között igen hasonliti^ahhoz a változáshoz, amelyen a világháború után a brit birodalom maga is átesett* A békeszerződés alapvető hibája az volt, hogy az egységesen vezetett és ezért életképes osztrák-magyar monarchiából gazdaságilag és politikailag csonka, életképtelen, apro nemzeti álltmokat <aíkotot£.s ezzel atomizálta, részeire bontotta, fel -a Dura- völgyét anélkül, hogy Ineki konstruktív ui szerkezetet adott volnaJT A béke szerző de ek aláírásával egyidejűleg megindult az elkerülhet^etlen fejlafés. az egé szségtelen autarkiák irányában. Nagyobb gazdasági egységük eseté ben talán lehet vitatkozni az aut<arkikus fejlődés helyes vagy kikerülne tétlen voltáról, de hogy az apré, számtalan nyersanyagban szűkölködő dunavöÍgyi nemzeti államok Külön-külön mi- l~ h niatür-autárkiakat rendellek be, sem az elmélet, sem az azóta szerzett ta- L/< pasztalaf .megvilágításában józan és .^fejlődésnek nevezni nem lehet„ így jutoU lejtőre a "űunavölgye, amelynek gazdasági és politikai fejlődését ma-' ga a trianoni békeszerződés természetellenes és káros irányba terelte* Az osztrák-magyar monarchia nyolcezer ki lomét e/nyi vámhatára hely ett ma tizennégyezer , kilométernyi uj vámhatár állja útját a kereskedelemnek s ezenfelül a mai harci vámok sokkalta súlyosabb akadályai a forgalomnak, mint ez ötvenmillió fogyasztót mgáb.n foglaló egykori monarchia csupán kif el £ ,3 el entkező, igen mersék elt vamté tele 1« j Ű a yy^ m Ka/Vá o v ' /Folyt, köv./
