Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-18 [0311]

Bécs, november 18./Bécsi Távirati Iroda/ Az első bécsi országos törvényszék esküdtbirusá°:i tanácsa ma reggel kilenc órakor ker.dte tárgyalni Dertil Bobért Hudolf magánhivatalnok bűnperét, aki október 3rán a parlament épületében rálőtt Dollfuss dr. szövetségi' kancellárra. A tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A rendőrség messzemenő biztonsági rendszabályokat léphetett életbe. Mindenkit, aki a tárgyaló-terembe akar lépni, a bejáratnál átkutatnak, hogy nincs-e nála fegyver. A tárgyalás vezetője Tursky Emil dr. udvari tanácsos, az első bécsi országos törvényszék elnöke, a vádat Kadecka Lajos dr. udvari tanácsos, főügyész képviseli. A vádlott védője Riehl Walter dr. bécsi ügyvéd. Az esküdtek megesketése után megállapitooták Dertil személyi adatait. Dertil 1911 márciusában született Bécsben, római katolikus, nőtlen hivatalnak. Ezután felolvasták a vádiratot, amely szerint Dertilt gyilkosság kísérletének bűntettében és a fegyverviselési tilalom megszegésével vádolják. A vádirat indokolása mindenekelőtt elmondja a merénylet történetét. Dertil, aki 1926-tól 1930-ig a bécsi háztulajdonosok központi szövetségénél kifutó fiu és irodaszolga volt, 1933. október 3.-n elment a szövetségi kancellárjakására, majd amikor a kancellárt nem találta otthon, a üarlaméntbe ment. Itt azt adta elő, hogy levelet kell átadnia a kancellérnak és azt csak neki személyesen adhatja át. ü parlamenti tisztviselő utasítására azután az előcsarnokban várakozójt. Hosszú ideig kellett v 'rakoznia, de egész idő alatt a legcsekélyebb izgalom vagy nyugtalanság sem látszott rajta. Délután két érakor a szövetségi kancellár a keresztényszocialista párt érte ezletércl távozóban Stockinger kereskedelmi miniszter és több magasrangu tisztviselő társaságában a ruhatárba ment. Dertil levéllel kezében hozzá akart sietni, de a kancellár társaságában levő detektiv megállította és elvette tőle a levelet azzrl, hogy maja ő adja át a kancellárnak. Dertil erre lassan a kijárat felé indulü. Közben a kancellár a ruhatárból kijőve lassan lefelé ment az előcsarnok lépcsőjén. A kijárat előtt Dertil hozzálépett és közvetlen közelből két lövést adott le a kancellárra. Az egyik golyó átfúrta a kancellár jobbkarját, a másik a mell baloldalán elcsúszott. Dertil oly közel állt. hogy kinyújtó ot keze. amelyben a fegyvert tartotta mintegy fél méternyire volt a kancellártól. A vádlott bevallotta, hogy előre megfontolt szándékkal követte el tettét és számolt azzal a lehe tőséggél, hogy a szövetségi kancellár esetleg belehal sérüléseibe. Kijelentette azonban, hogy nem al-iott közvetlen szándékában a kancellár meggyilkolása, mert a merénylettel csak fel akarta hivni a közvélemény figyelmét mostohaapjárs Günther Haymond dr.-ra, mert szerinte Günther dr. egyedül lenne képes arra, hogy az osztrák népet jobb jövő felé vezesse. Koldusokat és kintornásokat látott Bécs utcáin, amiből arra következtetett, hogy*a nép nyomorog és állítólag ekkor támadt benne a merénylet gondolata, mert a kancellár mint legfelsőbb vezető, f elelős a nép jólétéért vagy szenvedéséért. Merényletével jelképileg a rendszert is akarta sújtani. Nem akart ugyan gyilkolni de a végzetre bízta, milyen hatás ok lesz a leadott lövéseknek, számolt azonban azzal is, hogy azok esetleg halált okoznak. A vádirat nem tartja hihetőnek Dertilnok ezt a védekezését. Dertil őrvezető volt a 3. gyalogezredben és mint volt katonának téliesen tisztában kellett lennie, a kézilőfegyverből leadott lövések hatásával. Tudnia kellett tehát azt is. hogy revolvere nagyon is alkal-" mas a gyilkolásra és gyilkossági száddákat mutatja, hogy teljes közelségből adta le a lövéseket. De bizonyítja a gyilkolási szándékot a tett indoka is. Dertil mostohaapját akarta a nép vezérévé tenni, ez pedig csakúgy volt lehetséges, ha • szövetségi kancellárt megöli. Hogy ezt a szándékát nem valósíthatta meg az csak annak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a kancellár ruhájának és felöltőjének puha szövetanyaga, tompította, a lövedék átütő erejét./Folyt.köv./ Kö/vi * r * »