Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-30 [0311]

Becs, november 30. , Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Miklós főldmivelésügyi miniszter ma a SemmeringéiimJJ­•. hosszabb tartózkodás után vadászkirándulauukról ma délután félnégy órai­kor Bécsbe érkeztek, majd 5 óra 20 perckor, a menetrendszerű gyors­vpnattal folytatták útjukat Budapest felé. Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelentek Külfuss dr* szövetségi kancellár, Stockinger kereskedelmi miniszter, Péter a külügyminisztérium főtitkára. Nelky Jenő bécsi magyar követ a követség tagjaival, valamint Hennet Lipót báró budapesti osztrák követ. r ^ AJ. Gömbös Gyula miniszterelnök mielőtt vonatba szállt volna, a váróterembei beszélgetett a ' ' ... a búcsúztatására megjelent előkelőségekkel, akik késóDD élükö*v Dollfuss dr. szövetségi kan­cellárral a vonathoz kisérték a magyar miniszterelnököt és a főldmivelés­ügyi minisztert. Dollfuss dr. szövetségi kancellár,szivélyesen igy búcsú­zott el magyar vendegeitől: ^gyar&Tj Tó/Sz -Alászolgája! /A kereskedelmi miniszter törvényjavaslata. I. folytató sa/ Ezek a számadatok arról tanúskodnak, hogy a magyar tenger­hajózás élő valóság, Különösen az intelligens ifjúságiak a tengeré szpáLyára történő állandó és tömeges jelentkezése a munkaalkalom teremtéséről val© gonóbskodásije téren is énén ugy kötelességgé teszi, mint bármely más fog­lalkozás i ágban annál inkább, mert a tengerbe józásban a munkaalakalmak szá­mát úgyszólván áldozatok nélkül emelb©t iük. El kell iaaernünk. hogy a ma­gyar tengerhajózás { legalább ezidőszerint,külkereskedelmi érdekeinket köz­vetlenül alig szolgálja. Tengerentúlra irányuló kivitelünk, valamint a ten­gerentúlról származó behozatalunk sokkal jelentéktelenebb és elaprózottabb, semhogy a magyar hajózás támogatását indokolná. Ezt az állapotot azonban nem tekinthetjük változtathatatlannak. Már a közelmúltban is szóba jöhetett fonógyára ink nyerspamut szükségletének Egyiptomból, a székesfőváros gázkoksZ­szükséele tének Töröko rszágbóljafedezésénel a magyar tengeri hajók igénybevé­tele. Tárgyalások indultak mag a^Duna-f eke te—tengeri átrakodóforgalom lebo­nyolításának magyar hajókkal való megszervezéséről, sőt arról is, hogy ma­gyar gőzösök Fiúmat főként élő állatoknak tengeren továbbítása céljából bizonyos rendszerességgel érintsék. Végül épen most folynak a Buda.pest ;­Leyonte /Alexandria/ között közlekedő folyón és egyben tengeren járó hajó­val közvetlen kapcsolatok létesítésére irányuló kísérletek. Szá mitunk ar­ra is, ho^y a magyar tengeri hajók felszerelési és berendezési tárgyainak­beszerzésénél jövőben a maayar ipart fokozottabb'mértékben veszik igénybe. LyoJbír A legfontosabb szempont, amely a magyar tengerhajózás támo­gatásáénál latba esik, az, hogy sok, itthon elhelyezkedést nem találó em­bernek munkaalkalmat és kereseti lehetőséget, az értelmiséghez tartozó ifjaknak pedig megfelelő pályára kiképzést nyújthat, A mgyar ifjaknak a tengerész pályára segitóóétől azt várhatjuk, nogy/ugy mint maguk a külföl­dön működő magyar hajósváHalatok iss a magyar kivitel úttörői lesznek. H/Vá * /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom