Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-27 [0311]

§ Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Bethlen István grófnak na este Londonban a Közelkeleti Társaságban tartott előadását, amelynek témája: "Hogyan bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel?" Bethlen István gróf mai előadásában két kérdéscsoportra igyekezett választ adni. 15 kérdése a következők: !•/ Mit követelt volna a nemzetiségi elv helyes alkalmazása azoktól, akik a békefeltóteleket kidolgozták? Tényleg alkalmazták:-e ezeket az elveket a szerződésekben? 2./ Szükségéé és célszerű volt-e az uj rendezést kizárólag a nemzetiségi elv jól-rosszuíjfelfogott követelményeinek megfelelően keresztülvin: i, illetve a nemzetiségi elv végső konzekvenciáinak levonása mellett is lehető és szükséges lett volna-e a rendezésnél más elveket is figyelembe vem,!? Ha igen, melyek ezek az elvek? Hogyan fest ebból a szempontból a békerendez ás V A felvetett kérdéseket Bethlen István gróf először elméletileg ás elvontan tárgyalta. Ahol egy államban - mondotta - különféle nemzetek lakiak együtt, a nemzetiség*i kérdést a legkülönbözőbb módon oldották meg vagy törekszenek megoldani. Ahol a kisebbségek :" •. * V '.' - elszórtan laknak, a kisebbségi jogvédelem utján próbálják megoldani a kérdést. Meg .:ell jegyezni, hogy a békeszerződésekkel egy időben megkötött kisebbségi, szerződések tartalmilag a legprimitívebb alkotások ezen a téren. JjW szerzőik csak azt a fáradtságot veszik maguknak, hogy átolvassák azokat a törvényeket, amelyek akár Ma^arországon. akár Ausztriában e tekintetben már a háború előtt érvényben voltak, vagy ha azokat t

egyszerűen Iemásolj:'l:, ma a.kisebbségi kérdés "Európában nem volna jelen-/ légi" szégyenteljes állapotába.!. A szokat ócsárolt Ausütria-IIaryarorszsSg toronymag'asságban állott jogalícot ásottal afelett a fércmunka felett, amely ma Furopaszefte forrása a kisebbségi jognak. A nemzetiségi kórdés ott, ahol nagyobb összefő területen fejlett nemzeti társadalommal és nemzeti öntudattal biro Icisebbsóg lakik, szűkebb vagy szélesebb önliormányzatot létesítve'oldható meg* A regi Magyarországon a horvát nemzeti önkormányzat volt erre példa. Ahol több nép hasonló autonómiával bir, föderalizmus keletkezik, mint •)éldául Svájcban vagy a régi Erdélyben, amikor a fejedelmek korá>ban három nemzet: a magyar, a székely és a szász szép uniója volt a föderális kormányzat alapja. A nemzetiségi elv végső konzekvenciáinak levonását példázza az az eset, amikor minden nép, amely eddig egy.Itt ólt valamely államban, megszakit minden kapcsolatot a másiknál és bekövetkezik a területi elszakadás, EE állami szotta^o-*é^ás. A békeszerződéseket látszólag erre az utóbbi elvre építették fel. Látszólag, mert a rógi osztrák-magvar. monarchia népei közül az osztrákon és a magyaron kivül csak a csennek, románnak ós szerbnek ismerték el önrendelkezési jogát, ö tótnak és á ruténnak egyáltalában nem. Ezeket, valamint a horvátokat, szlovéneket és egész sorát egyéb kisebb népeknek, például a vendeknek, szőrőstől-bőröstol minden" garancia nélkül, még a kisebbségi jog védelme nélkül is, egyszerűen odaajándékoztál: és aláj alrendéit ók az uj privilegizált többségi cseh és szerb nemzeteknek, úgyhogy ma sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint voltak a régi magyar vagy osztrák uralom idején, amikor például a horvátok teljes nemzeti autonómiával renielkeztek, a többiek nemzeti jogait pedig komoly kisebbségi törvények védték, mig ma az uj államaikban meg kisebbségeknek sínesénél: elismerve, A tót iskolák elcseheéitósó. miatt például a totók nem is forulhatnánal^ a népszövetséghez. /Folyt*köv,/