Napi Hírek, 1933. november/1
1933-11-14 [0310]
A § P á r is, november 14*/Magrar íávirati Iroda/ A Matin feltűnést keltő vezécikkoen a Németországgal v a ló közvetlen tárgyalások megkezdését javasolja. A francia politika - irja a lap - ma ismét válaszúton áll. Voltaképen már a versaillesi szerződés megkőtésekor három ut között választhattunk. Az első az erő politikájának utjr.. Foeh narsaJ ezt a politikát javasolta, amikor azt kívánta, hogy Franci ország ötven esztendőn át maradjon a Rajna mellett. Számitásunk szerint - vélte Pöc.i marsait — hat hadosztállyal tarthatjuk és megvédelmezhetjük a Rajnát, ezalatt pedig az ország oelsejében tetszés szerint leszerelhetünk, Ezt a politikát kísérelte meg Franciaország a Ruhr-vidék megszállásakor. Ennek alánján minden szerződésszegéssel szemben azonnal megtorlást kellett volna alkalmaznunk. Kemény és veszélyes politika ez s alkalmazása ma már csaknem lehetetlen. A második politika a Németországgal való közvetlen tárgyalások utja közvetítő idzarásával. A két nép négyszemközt kísérelné meg a szörnyű mult felszámolását és'a jobb jövő előkészítésé t. Ezt az ueat kísérelte meg Briand fhoxryban. Csakhogy Briand véimérsékle te nél fogva sohasem választott egy határozóét utat. hanem mindig egyszerre több irányt követett. Ez az ut is veszélyes es nehéz. 'A harmadik ut a' szövetségeseinkhez való feltétlen ragaszkodás, a közös politika utja, amely a genfi akadémiai vitákhoz vezetett. Genfben a formulák súlyos szövete eltakarta előttünk xl az állandó tényekben rejlő nagy veszélyt. Ezt a politikát követte'Franciaország tizenkét esztendő óta. Ez Millerand, herriot. fardieu , Láva! és Paul-Boncour politikája. LáBZÓlag ez a legóvatosabb megoldás, a tények azonban beigazolták, hogy sajnos, nem ez a legbiztosabb politika. Franciaország tizenkét esztendő ótapindaa ponton engedett s kiderült, hogy szövetségeseink nem ugy fogják fel a veszélyt, mint mi, gondjaik és erdekeik nem azonosak a mieinkkel , Természetesen könnyű dolog az ősszebékülést hirdetni akkor, amikor nem vagyunk érdekelt felé: . MacDonald csak nemrégiben is hangsúlyozta Londonban, hogy a legjobb európai politika abban áll, ha Németországot hozzásegítjük, hogy kimeneidiihessen jelenlegi helyzetéből. Számit ha tünk-e ezek után Angliára az ellenőrzés megszervezésében és-szükség esetén • a megtorló intézkedések alkalmazásában - kérdi a lap, s vájjon mennyi ideig számithatunk még Angliára? Minek kell bekövetkeznie, hogy megváltoztassuk ezt a politikát? ' 6 6 , • • , Valóban válasruton állunk - folytatja a cikk. Három ut közül kell választanunk, amely a békéhez vezethet. A harmadik ut sehová s em vezet. Arra, hogy az első utat, az erő útját válasszuk, tulsá- 1 . gosan késő van már. Ettél az úttól egyébként a francia népet bélü eszményei es hagyományai visszariasztják. Nem mar:d más hátra_ mint a második ut: a Németországgal v aló közvetlen tárgyalások utja. Természetesen ez is veszélyekkel iár, szilárd akaratra, és tisztánlátó tekintetre van szükség. De célszerűbb megkísérelni, hogy egymásunkban mentsünk meg mindent, ahelyett, hogy együttesen az összeomlás felé haladnánk. CrU/Vl i § H á g ai november 14./Havas/ A hágai nemzetközi bíróság olőtt Gajzágo László dr, magyar megbízott tegnap ismételten'kifejtette, hogy séma trianoni szerződis. sem az 1930 április E6.-i jegyzőkönyv nem adott jogot arra, hogy á budapesti egyetem javait Magyarország és Csehország között felosszák. A trianoni szerződés"256. cikkelyében ioglalt területi elv csak közjogi személyekről szol. ami- * lyenek például a Magyarországtól elszakított területekfekvő községek, de nom érvényes erkölcsi testületekre. " ^ , & nemzetközi biróság ítélethozatalára később keiül sor. Gu/Vi
