Napi Hírek, 1933. november/1
1933-11-10 [0310]
Berlin, november 10, Göboels propagan amiriszter megnyitó beszédében a Siemens-müvek telepén töboek között a kivetkezőket mondót ta: - Nem akarjuk Európát háborúba kergetni és csak azt akűrjük, hogy szaoadon és békében dolgozhassunk. Németország népe ma a legboic-ogaüD a. viiágpn f mert szilárd •& meggyőződése, hogy a sorstél azt a küldetést kapta, nogy megautassa üiurópanJ^az ig^zt beke útját. Országinkban nincsenek^ugyan kincsek felhalmozva, de szivünkben mélyen gyökerezik az uj eszmék és az uj teremtő erők bizonyossága. Németország ismét magára talált, A német nép hatalmas és minden Képzeletet felülmúló tüntetéssel áll a világ népei elé. Ha a német nép november 12.-én meg-d^a válaszát ve' zéránek, akkor senki sem állíthatja • _ többé, hogy Németország háborúra fegyverkezik és mindenki látni fogja, hogy a német nép zárt sorokben áll kancellárja mögött. Göbbels szavai után percekig zugé Heil-kiáltások jelezték Hitler kancellár jövetelét. A gyár szirénái búgni kezdtek s bugásukat átvették a német biro' -lom v 1 amennyi gyárának szirénái, mindenütt BE gallt egy percre .z alkotó munka. A tömeg zugé lelkesedésének elcsendesedése után Hitler eme. kedett szólásra ,bogy a választás előtti utolsó n".gy prop g-ne"'beszédét megt rtsa. - Ha ma itt állok, hogy önökhöz és Önökön keresztül az egész néfjhez szoljak - mondotta Hitler - ehhez több jogom van, mint bárki másnak, / mert a népből származom magam is és a néppel való e-yüvétartozásomat mélyeátérzem. Súlyos órában emelem fel szavamat, hogy a némt néphez forduljak, k német nép már e'szer csődöt mondott ilyen súlyos órában és borzalmasak voltak tettének következmény ei. Nem akarom, hogy a német nén másodszor is el-.öves re ugyanezt 2 téve est. Amikor a háborunaK vetre volt, akkor láttam, hogy sohasem következhet ik be az, amit az akkori politikai vezetők a nem? étnek megígértek. Ekkor hat társammal megkezdtem* a nagy újjáépítő munkát, ameL ívnek célja az volt, hogy a német népet ujjáalkoto mozgalmat hozzon létre. Tucutáoan voltam a versaillesi szerződés két alapvető tévedésénác amelyek közül az egyik azon alapult, hogy vaunak iog nélküli legyőzöttek és iog» gai felrunazott gyozo-k, mig a másik szerint az egyik nemzet bajba jutása a másiknak ugyanakkor hasznot eredményez. E két alapvető tévedésnek a legborz ; ,lmasabb íi eredménye volt, még pecig nemcsak a német né;, nanan az egéai . •• világ megerezte következményeiket. E két tévedés nyugtalanságra és fonytalanságra vezetett z egyik oldalon és elkeseredésre a másik oldalon. Jjpen igy tua taban voltam annak, hogy az osztályharc eszméje ugyancsak romboló és pusztító Tiatása. Meg voltam győződve krröl. hoey ; ném? nép mgy kérdéseij nem lehet z osztályharcok megoldani, hansn v cs-.k ugy lehet megoldást találni, h:: z" egész népst egységesen lép fá . Egy egész nép nen pusztulhat el csak fzárt, óért egynéhány szervezet élni Vak:: r. Egy nép nem elvekert, nem programokért os nem is szervezetekért él, 1r „ . ..." 4- néoek karcát ós esytíás el.-.eni gyűlöletét egy kis nemzet" 3?U?^,J3Í J £<£S &2 k llÍ k ol r^ ,Merőkből áÜ, akik selol sinolenék otthon es mégis mmdenatt otthon vannak, /Pfuj, Píuj-kiáitások: A zsioők!/ Ezek az # emberek z egyedüliek, -kik tényíg nemzetközi élannek nevezhetők, mert mindenütt nódjuköan áll üzleteiket lebonyo iitsni, de a SffL „ * - hazájához, szüloföl jéhez v.n kötve és szoros -.n függ állomah.it ,. nemzetének életlehetőségei ol. A nép nem követheti ezeket 2 embereket. A nemzet ereje nem'nemzetközi képzolodés ékben, haner: cs k sóját "haza iában . .. oi gyökerezik. J Ku /Va /Folyt, köv./
