Napi Hírek, 1933. október/1

1933-10-03 [0308]

A §Párizs ,október 3./Mahyar Távirati Iroda/ Maurice Pernot a Revue desdeúx Mondesben folytatja a Duna-kérdésről irótt cikksorozatát. Ismerteti a kérdés rendezésére vonatkozó eddigi próbálkozásokat és idézi Gratz Gusztávnak a Tard^eu-tervezetről mondott szavait; - A dunai államok gazdasági egyesítésének gondolata - mondotta : Gratz - sokak előtt csábosnak tűnt fel egyszerűsége és logikus volta következtében. Mihelyt azonban gyakorlati alkalmazásra kerül" sor, nagy nehézségek merülnek fel. Ami a Tardieu-tervezetet illeti, azzal szemben sohasem foglaltunk hivatalosan állást, mivel a tervezet.' két nagyhatalom ellenállásán meghiúsult. Ha azonoai ez a terv ismét felvetődnék, ma még elfogadhatatianábbnak tűnnék fel, mint a múltban, mivel azóta a kisantant uj formát öltött és a február 15.-i genfi egyez meny a három állam közötti kapcsolatokat a ' lehető le^szorossbbra vonta. A kisantant mindegyik tagja lemondott szuverenitásokról a nemzetközi szerződések megkötése- tekintetében és közös szerveket, nevezetesen állandó titkárságot ós gazdasápL tanácsot hoztak létre. A kisantant most egy 45 mil..ió lelket számláló tömböt alkot. Milyen helyzete ós mi'yen befolyása lehetne Ausztriának ás Magyarországnak. ennek a két kicsiny országnak olyan rendszer keretei között, amelyben a túlsúly ellcnieleik olQalánvan. Mert végül is a kisantant elLeaöfck alakult meg ós minden erőf-szitásé ellenünk irányul. Gazdasági téren egy időben lehetséges lett volna a megegyezés Prága, Bocs ős Budapest között, amióta azonsán Prága Bukaresttől és Belgráadal egységet alkot, oz a lehetőség nem. áll fenn, többé. Hogyan működhetnénk egyiket Romániával és Jugoszláviával , aminor ezek az államok mezőgazdasági tórcn Magyarország, közvetlen, versenytársai? üS - A mgogyezésnek más akadálya is vau. A magyar közvélemény egyöntetűién uay voli, hogy politikái rovizio nélkül minden gazdasági • megszervezés céltalan volna. Amig az öt dunai állampolitikai ellentét oit el nem simítják, a legelső kis súrlódás is veszélybe sodorhatja a legelmésebben kidolgozott gazdasági rendszer mülcádósót is. A politikai revizió az ónba.: ma nehezebbnek tűnik fel, mint tiz es'Ztendóvel ezelőtt. Azokon a megbeszéléseken, amelyeket 1921-ben Bruckbaa Teleki Pál gróf és jómagam Bea ess el folytattunk, a cseh-magyar határ módosítása lehetőnek tűnt fel. Hasaryk maga is a barátságos revízió hívének mutatkozott. A jelen pillanatban erre már gondolni sem 'ehet. Készséggel elismerem, rogy Prágában hamarosan megbuknék minden kormány, ame.„y hat árrevízióról merne beszáll. - Az -nschlusstól félek - folytatta tovább Gratz - mert az Magyarorsz: got nagy veszélyebiek tenné ki. Aggodalommal látom Hitler diao 11 es azt, hogy a németek Hitler vezetése alatt kettőzltt erővel dolgoznak a, revanshabpru elókászitásén. ügy vélem, hoay a hitlerizmusna:: Német országban tartós sikere lesz, sSt Németország hatarain kival is teret fog no oltana. Magyarország azonban nem képes ezt meggátolni. Az Anschluss mejsátlása erdekébe); .:.em lőhet az ötnatáLom egyesülésére sem számi tani. vogköv étkeztetésen talán sötétnek látszik,de indokolt: ke. pillanatban nem látom a dunai kérdés megoldásának lehetősedét # • A nagyhatalmak dunai politikájára térve át Pernot ismerteti lekhardt Tibor magyar képviselő erre vonatkozó kijelentőseit: "Álcár akarjuk, akár nem - mondotta lekhardt - lurópa sorsába vagyunk kapcsolja • Ha a nagy aliamol: hegemóniáért küzdenek os visszatérnek a szövetségek os ellenszovecscgek politikájához, a dunai államok is kénytelenek íesziien követni okét os vagy az egyik, vagy a másik csoporthoz fognak csatlakozni, fia azonban Európa az együttműködés cs megegyezés politikája felő haj lik, # akkor természet esőn mi is csatlakozunk e hékós rendszerhez es jo európaiak szerepet fogjuk játszani." /Folyt.köv./ Bl/Yi