Napi Hírek, 1933. október/1

1933-10-07 [0308]

M § R ó m á b ó 1 jelentik: Renato Caniglia, a Magyarországon is ismert köziró, a Mussolini vezetése alatt álló Gerarchia eámü folyóirat hasábjain hosszú tanulmányt irt Magyarország jelentőségéről a dunai állaa ok sorában <» a Cikke bevezetéséfö^omegállapitja, hogy Magyarország mindig kezében tartotta a Duna-medence kérdésének kulcsát és ezzel Középeurópa egyensúlyának kérdését is. A hoboru utáni időkben előállott az ujabb kérdés: fenntartani a mai helyzetet, tiszteletben tartva a győzők szerzett jogát, vagy pedig biztosi tani a Duna-medence bókéjét. ^gyik oldalon áll a kisantant; ez eres en megvetette lábát a magyar sikságon es súlyos nyomást Í

yakoiol a hatalma alá került kisebbségekre; erősen ragaszkodik a mai alap othoz, amely magában véve is a legsúlyosabb tévedések egyike és ^agában hordja a mulandóságot; nemes-ka revízió, de a legkisebb moaositási kísérlet elég lenne ahhoz, hogy leleplezze a helyzet tarthatatlanságát. A másik oldalon áll Magyarország, -mely mindaddig nem tudja kifejteni Béke biztositó történelmi hivatását, amig a mai helyzet lehetetlenné teszi önálló életét. Canigli- ismerteti ezután Magyarország teljes ár tr.tlnnságénak bizonyitékáit a háború előidézése körül és részletesen vázolja. Bethlen István gróf kormányzásán ka első nehézségeit, amikor nemcsak a kívülről fenyeget ellenséggel, hanem a belső e 11 önteteidről is fel kellett vennie a. harcot. • Magyarország helyzetét két tényező nehezítette meg: az egyik a nemzetek bosszúja heh ofu borzalmaiért, amelyekért Magyarországot tették fo In őssé; a másik - dunai szlávok nacionalizmusánakfelékredése» afeolyot Franciaország teljes erővel támogatott. A helyzet oly nehéz voH» hogy senki sem mert hozzányúlni a kérdéshez s igy az időre bizták a dolgok kiala kuL.sát. Magyarország ő? - kisantantállamok viszon^ökót kéroest hoz felszínre: Magyarország ir 1 h.lyz ,t eben alk"lm-s-a orra, hogy biztosítsa a Duna -medence"' bő kéjét." v gy pedig álincb, megoldásra váró problémája lesz-c az európa.i politikának? A másik pedig az, hogy mit lehetne Magya.^--. (3^55>) nak nyújtani anélkül, hogy a pillanatnyi nyugalmat végzetesen megzavarná, yagy lehetseges-e olyan békés megoldás, amely mind a négy félt egyformán kielégíteneÍ A felelet nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. A csehek arra hivatkoznak, hogy Magyarország annakidején kettévágta a meglevő szláv egységet. Másrészt tény, hogy az elvett területen a szlávok csak harminc százalékot tesznek ki, a többi lakosság magara r és német. Részletesen ismerteti ezután Canislia Északmagyarorszegnak az Alföldhöz való történelmi, gazdasági, földrajzi és nemzetiségi viszonyát. Közli a Millerand-féle kísérőlevél Ígéreteit, amelyeket soha nem váltottak valórajés kijelenti, hogy a népszavazást azért nem hajtották végre, mert a meglévő népszámlálási adatok alapján tisztán látszott, hogy a népszavazás megsemmisítette volna a trianoni béke minden területi rendelkezését . Ami a trianoni szerződés kisebbségi rendelka zőseit illeti, azokat sóba nem hajtották végre. Igy ahelyett, hogy helyrehozták volna a trianoni szerződés hibáit, még jobban kiélésitették azokat. Ki a hibás? Ha a határmenti lakosságot megkérdeznék, ez elkerülhetetlenül a felela. ség megállapításóhoz és egyes események felidézéséhez vezetne. Ajánlatosabb azonban a túlfűtött ^hangulatát hibáztatni, amelyet a háború fenyegető veszélye állandó ria dóké szül ts égben tart. A mai éseh köztársaság olyan ut- és vasúthálózatot tart kezében, amely a magyar gazdaság kulcsát jelenti. A két nemzet közötti tartós ellenségeskedés gazdasági abszurdum, mert egyik nép sem élhet a másik nolkulc Vázolva a mqpyar-román hatáváltozá s nevetségesen lehetetlen elképzeléseit, ahol megtörtént, hogy a védőgátat Romániának, a védett t§r ül etet pedig Magyarországnak juttatták, Caniglia megállapít ja, hogv Erdély - az Alföld románná tett részéről nem is beszélve - soha semmiféle kapcsolatban nem állt komániával. A Kárpátok elzárják Romániát Erdélytől, amely Magyarország felé földrajzilag is nyitva áll. Nagyrománia megvalósítása a. mai értelemben soha nem következett volna be, ha Kun Béla nem adott volna a lkain:, t Romániának Budapest megszállására* nm ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /íblyt. köv./