Napi Hírek, 1933. október/1

1933-10-05 [0308]

r-^.A^/ r Berlin, október o./Tolff/ Néhány áréval azután , hogy a birodalmi kormány elfogadta a szerkesztőkről"szóló törvényt, Göbbels dr. a javaslat elszánt előharcosa, meg'elent a német sajtó • ' hazában, amelynek üléstermét zsúfolásig megtöltőtték a saitó képviselői, es a.sok meghívott előkelőség. A minisztere Dietrich dr. á német sai tó birodalmi szövetségének elnöke hosszabb beszédben üdvözölte; ". és *el­kerte Göbbels dr.-t, hogy fogadja el a szövetség tiszteletbeli tagságát. Göbbels dr. válaszában többek között a következőket non­do tta: A birodalmi Kormány elhatározta,az uj szerkesztői törvény életbeléptetését és azt hiszem ezzel az egész német közvélemény fejlő­désének fordulópontjához jutottunk. Nemcsak Németországban, de az ep-ész világon kezdik mindinkább belátni, hogy határt kell szabni a szellem szabadsagának és a véleményszabadságnak és ez a határ ott kezdődik, ahol ez a szabadság összeütközik a nép és az állam jogaival és köte­lességeivel. A teljes sajtószabadság fogalma kimondottan liberális p-on­dolat. Ennek az elvnek a túlzott érvényesitise során mind hat rozottkhban meg kellett állapi tanunk, hogy minél inkább az egyedek felelősségére bízzak a véleményszabadságot, annál ártalmasabb lehet az egy egész nép erdekeire. £z egyedek szabadsága mindi - ahhoz a szabadsághoz igazodik* amelye c t égy nép maga élvez és az egyed szabadságát annál inkább slá kell rendelni minél nagyobbak azok a veszélyek, amelyek magát az államot fenyegetik. ö , • .. Együgyűség lenne azt hinni, hogy a nemzeti szocializmus ve­zető köreiben soha nem kerül sor nézeteltérésre. Az ilyen nézeteltérése­ket ne§yszemközött vitatják meg. A nemzeti szocializmus azonban az üre­sen csépelő parlaÉan^tarizmustol és a liberális demokráciától énen abb;n különbözik hogy ha egyszer valami nézeteltérésben döntés történt, ak­kor ezt a döntést elfogadja mindenki, az is, akinek tetszik, az is aki­nek nem tetszik. /Folyt.köv./ Kö/?i 1 L ^Londonból jelentik: "Af oly ón tul" /Over the kiver/ cim alatt most jelent meg Galsworthy utolsó munkája. A regény, amelvnek kéziratát a nagy iró hagyatékában találták meg, a Cnarwell-trilógia harmadik, befejező része. Glasworthy ebben a müvében jellegzetes mesteri módján örökíti meg a mai Anglia társadalmának légkörét. Tépelődő, boron­gós, .őszies hangulatából a közönség Glasworthy halálsejtelmét olvassa ki. w L §;kL ondonbői jelentik: Az Observer rendkivül iiieleg­h angu közleményben emlékezik meg Herczeg Ferenc 7C. születésnapjáról. A lap kiemeli, hogy az ünnepelt sokkal magyarabb szellemben ir mint bár­mely ..i..' .x *'/.- kortársa vagy követője, jóllehet a németnyelvű Versec városban született és első kulturális benyomágait is német nyelven nyerte. A lap behatóan ismerteti Herczeg Ferenc élettörténetét és irói pálya­futását; megállapítja, hogy irodalmi termékenysége óriási és tüneményes te­hetsége., egyaránt otthonos a regény- és a szinmüirodalomban, valamint a rövid elbeszélések világában, továbbá, hogy főmüveit 11 nyelvre fordítot­ták le. /MTI/ T/T . - .

Next

/
Oldalképek
Tartalom