Napi Hírek, 1933. szeptember/2

1933-09-17 [0307]

T , . § P á r i a. szep>eíaber 17. /Magyar Távirati Iroda/ A,Párisi lapok cikkeidől megállapít Íjat o\ hogy Kánya magyar külügymii szter párisi látogatása ugy hivatalos helyeden, mint a közvélemény körében igen jo benyomást tett. Szembetűnő, hogy a miniszter megérkezése után egy csapásra eltűnt az az előítélet, amelyet állítólagos elfogult német barátsága miatt idaig töbo francia lap táplált vele szemben. Néhány szélső jobboldali es szélső baloldali orgánumot leszámítva, amelyek elszigetelt véleményt képviselnek, valamennyi francia lap barátságos érzüle tel méltatja a magyar min sater párisi útját, fontos politikai eseményfaket megillető figyelmet szentel párisi tanácskozásainak és nyomatékosan kiemeli a framciama ;yar megbeszélések szívélyes,hangját. A francia sajtóban általános a vélemény, hogy ha ^agyarorszag nem erőlteti a dolgok jelerlegi állapotában a revízió kérdését, ak^or Franciiország és• Magyarország közöt igen yümölcsöző gazdasági együttműködés alakulhat ki, amely kedvező kihatással lehet a dunai medence gazdasági helyzetének fellendítésére. Ha/Ha ' T § P á r i s, szeptember 17./Magyar Távirati Iroda/ Kánya Kalman külügyminiszter ma délelőtt látogatást tett a párisi M

agyar Házban és bemutattatta magának a vezetőség tagjait, meghallgatta DobaySzekely ^naor ügyvezető elnök beszámoló ját és tüzetesen megtekintette az egyesületi helyiségeket, valamint a székházban levő orvosi rendelőt. , . , _ . , Délután Vü^ani Frigyes báró követ társaságéban autókirandulast tett Paris környékére. Holnap délelőtt a miniszter a követ kíséretében Rambouili let-.be megy el, ahol Lebrun köztársasági elnök 11 órakor kihallgatáson fogadja. Délben 1 órakor Paul Boncour francia külügyminiszter ebeaet ad a magyar külügyminiszter tiszteletére a Quay d'Orsayn. Az ebédsea megyar .részre 1 a külügyminiszteren kivül a következők hiva :alosak: Vi-i M Frigyes báró,követ, Máriássy Zoltán követségi tanácsos és Ambro Fere-.c követségi tahácsos. r§ Figeac, szeptember 17. /Havas/ De Jouvenol ogy ittoni bankot ton nagy beszedet mondott, amelyben a négyhatalmi egyezményről szólva a következőket mondotta: £ppcn ugy mint 1914-bon most som áll fonn ketseg a nagyhatalmak magatartása tekintetében az osotbon, ha tényleg konfliktusra korülno a sor. Az osotlogos támadó; most igen jól tudja^ hogy magáravallalja azt a kockázatot, amolyro Locarnóbc.n figyelmeztették es amely figyolmoztoteet Rómában mógorösiíottok. A négyhatalmi ogyozmeny uj elotot adott alocarnoi szerződd 16. cikkének, amely arra kötolozi az aláíró hatalmakat hogy valahogy mindon támadó ollón b üntető intezkcdesoKot leptosscnnk életbe. &J A leszerelésről a követkozőkot mondotta Do Jouyonol: ha a fransiák nom folojtik cl titlor békés kijolontósoit és örülnek JS /innak, hogy Danzig és Longycország között megegyezés.jott lotro, aőgis>fnytolonok föltenni önmaguknál azt a kérdést, vaj ion,. amint azt az angol uisagokJelentik', Németorsiágnak valóban 1,085.000 főnyi hadserege van.jelenleg, amely 2,7o0,000 főnyi hadsereggé alakitható at. vájjon továbbá igaz-e.az, hogy a Krupo-müvek teljes üzemmel dolgoznak a lőszergyártáson, vájjon igaz-o az hogy Hamburg és Drezda fokozzák a gázgyártást yai ion igaz-e ^z, hogy a katonai repülés állandóan fejlődik és hogy a hr.ditaBikát a tochnikai oktatás tantárgyai közé sorolták? Mink és a népek többsége nem akarunk : • vádolni, csupán tisztán akarunk látni. Az cgyotlon mod pedig a tényleges § komoly és hatásos ollonőrzés. Ha a washingtoni, londoni, párisi, romai vagy berlini tárgyalások meghiúsulnának, a negy hatalmi ogyozmeny revén nom koll attól felnink koalícióktói.és tizxevi bekenk van arra, hogy beíojezzük a tárgyalásokat. /MT1/ WKr. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR