Napi Hírek, 1933. szeptember/2
1933-09-27 [0307]
§ S 2. o k s z á r d, szeptember 27. Tolna vármegye közönségének igen nagy érdeklődése mell ott folyt le ma délelőtt Szekszárdon az alispánválasztó közgyűlés, amelyen a néhai Szavald Oszkár halálával megüresedett alispáni széket kellett betölteni. Az alispáni állásra eredetileg öten adtak be pályázatot, később azonban ketten visszaléptek. A dr. Hagymássy Zoltán főispán elnöklésével lefolyt közgyűlésen megjelentek többek között Pesthy Pál volt miniszter, Simonfei/rs Elemér, v.b.t.t., herceg Sulkovszky Vikfor, gróf Apponyi Károly, gróf Apponyi Rezső gróf Széchenyi Sándor, báró Bornemissza Tibor, báró £iath Tibor, báró Jeszenszky József, Kiss/Lajos és Kovács-Sebestéry Endre felsőházi tagok Örffy Imre, Dencz Akos, .Klein Antal, és írdélyi Aladár országgyűlési képviselők és még nagyon sokan mások a vármegye vezetői közül. Dr. Hagymássy Zoltán főispán az* ülés megnyitása után . mély részvéttel emlékezett meg az elhunyt Széwald Oszkár alisaánről. Javaslatára a tönénynatós 'gi bizottság elhatározta, hogy az elhunyt alispán érdemeit jegyzőkönyvben Örökíti meg. . _ A kijelölő választmány megválasztja után áttértek az uj alispán megválasztására, A választás" után . a kijelölő választmány elnöke, kihirdette a eredményt, amely szerint dr. Perczel Bélára 155, Haypál Sándorra 104, Szabó Elemé ne pe'ig 76 szavazat esett. Miután a tör any szerint csak abszolút szavaz;ttöbbség esetén lehet valakit megválasztott alispánnak tekinteni, uj választást kellett elrendelni. Az uj választás eredményét fél két órakor hirdette ki ö-kijelölő választmány elnöke. Az uj szavazásnál Perczel Béla 212, dr. Haypál Sándor pe-ig 115 szavazatot kapott, ^tehat az alispánválasztó közgyűlés dr. Perczel Bélát választotta alispanna. Vármegyei főjegyzővé dr. Schulteiss • Rezső tiszteletbeli főjegyzőt, tassi főszolgabíróvá jedig dr. Becker Jánost választották 1 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR % szekció /A lipcsei per tárgyalásának folytatása./ A szünet után folytatják Marowski tanú kihallgatását. Lubbe, mondotta a taru»első vallomásai során sok mindent tagadott. Amikor rajtakapták, akkor beismerte, hogy csalni akart és mulatott rajta. Mikor meg- • tiltották, hogy nevessen, akkor egyáltalán sennit sem akart többe mondani, A birodalmi főügyész ugy értelmezi a tanú szavait, hogy Lubbe a terhelő adatókat először elismerte, később részben vagy egészben ismét tagadta. Kérdi, hogy nem volt-e ez a vádlottnak valami védekező módszere. A tanú válaszában kijelenti, hogy Lubbe az első kihallgatás al-. kalnával nyiltan mindent elmondott. Mikor később látta, hogy miről van. szo, nagyon óvatos lett és bizonyos megszorításokat tett. Ez valosziriileg határozott tervszerűséggel történt. , Dimitroff azután kérdést intéz Marowski tanúhoz, hogy Lubbe rendőrségi kihallgatásai alkalmával miért nem vettek holland tolmácsot igénybe. Az elnöknek arra az érdeklődésére, hogy miért feszegeti Dimitroff mindig ezt* a kérdést, azt válaszolja, hogy különösnek találja, miért alkalmaztak az ö kihallgatásánál elejétől fogva bolgár tolmácsot, holott ő legalábbis épen olyan jól beszél németül, mint Lubbe. Heisig tanú ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Dimitroff első kihallgatásakor aZt allitotta, hogy egyáltalán nen ért németül. Dinitroff kiabálva mondja, hogy ez nen igaz. Az elnök csendre inti és kijelenti, hogy a rendőrbiztos eskü alatt tett tanúvallomásával az ügy tisztázottnak tekinthető. Dimitroff tudni akarja továbbá, hogy mikor zartak le Lubbe kihallgatását és a saját kihallgatását mikor tekintették befejezettnek. Első rendőrségi kihallgatása során ugyanis a kastély' felgyu itasában tartották Lubbe tettestársának. Ez a gaanu azon alapult, hogy találtak nála egy képeslevelezőlapot, amely a kastélyt ábrázolta. , Marowski kijelenti, hogy Lubbehez nen intézett kérdést Dinitroff felől, csak általánosságban tette fel a kérdést, hogy yoltak-e. tettestársai, amire Lubbe nemmel felelt és az eléjetett fényképekre is kijelentette, nogy nem ismeri az ábrázolt embereket. Dimitroff vádlott hangosan kiabálja: "Engem sohasem szembesítettek Lubboval!" /Folyt, köv./ •